"[...] ha a bahnhof-nal az infopontot olvasom, eszembe jut veronika, a megavárosok, a szabadság." /Punky/

a hét

Jesus Christ Superstar (1973). Körülbelül milliomodszorra életem folyamán. Ez az a film életemben, ami hasonlóan a Hair-hez 10-ből legalább 12 pontot kap. Egész életemben ezt a két filmet fogom nézni. :) Érdekes tudni, hogy a filmet Oscar díjra jelölték (of course), zenéjét Andrew Lloyd Webber szerezte (ld. József és a színes szélesvásznú álomkabát - úgy látszik bejöttek neki a vallásos cuccok), és az a Ted Neeley játsza a főszerepet, aki egyébként játszott a Hair NY-i és LA-i produkcióiban is, ráadásul Claude szerepét (wow), és aki eredetileg Júdás szerepét játszotta volna a filmben. Hm. Egyszerűen KÖTELEZŐ emberek, bár szerintem nincs olyan közöttetek, aki ne látta volna... :)

Az előttem álló hétről dióhéjban:
Hoppá, entert nyomtam. Durva. :D Holnap reggel (vagy hajnali?) 8kor kelek, mert megyek kedvenc repteremre (Amsterdam Schiphol) Dan elé, aki kedvenc kis Erasmus studentem lesz remélhetőleg, már el is határoztam, hogy megtanulok törökül is mütyürkét ebben a félévben. Remélem jó kis társaság jön össze idén (persze olyan jó nem lehet, mint amilyen a miénk volt :)), és sokat fogunk velük együtt bandázni. Szóval reggel 10:10re reptér, aztán Amsterdam Centraal, aztán veszünk neki strippenkaartot, majd megmutatom neki gyorsan a boltot, hogy tudja hova jöhet, ha bármi baj van heti 5 napban. :) Aztán De Key Office, aláírja szépen a féléves szerződését a Diemeni szobájára (rot op, már majdnem irigylem érte...), aztán megyünk Diemenbe (először, mióta visszajöttem, meg fog rázni lelkileg, mint az állat, tudom), megkeressük a szobáját, és azzal én búcsút intek neki egy időre, mert mindezek után mennem kell dolgozni, elvileg 2re, de mondtam Sandrának, hogy kivételesen lehet kések egy picit (vagy egy pár órát :)). Munka után jön Piotr (és szerintem Dan is, őt is meghívom majd holnap reggel), és bevezetem picit őket az amsterdami létbe. :D Meg jó lesz már őt is látni, a sok izgatott kis arcot, akik most élnek itt először. Pontosan tudom, mit éreznek...
Aztán szerdán délután 3tól lesz az Erasmus intorduction, minden tanárral (újra látom imádott itteni tanáraimat, már alig várom), studentmentorral és Erasmus studenttel, plusz Helgával és Jossal természetesen. Jó móka lesz, főleg mert most ez is más, mert most bennfentesként láthatom, mit hogyan készítenek elő, sőt, én vettem nekik a hűtőmágneseket a boltban, amit majd kapni fognak a kis studentek. :D Lesz egy török, egy dán, egy svájci, egy finn és egy nemtommilyen, most nem jut eszembe. Szóval 5en lesznek, nem sok, mert egy csomóan visszamondták az utolsó pillanatban (a lúzerek, már bocsánat), de szerintem ez nekik csak annál jobb, mert így nagyobb esélyük van arra, hogy egy cuki kis csapattá forrjanak össze fél év alatt. :) Meg szerdán takarítunk Helgával, az egész házat, meg mosunk (főzni nem fogunk, mert azt egyikőnk se tud :)), macskákat etetünk, készülődünk a két új lakóra (az egyik persze csak átmeneti lakó lesz, de ő legalább úgy készül rá is, mintha ittmaradna :)).
Csütörtök reggel (vagy inkább hajnalban??) megérkezik végre Róka alias Szücs Zoltán, és megkezdődik a nyaralásom végre. :D Csütörtökre Castricum és Amsterdam van tervben, meg este a reptér, mert csütörtök este érkezik lieve Lucie is, hát alap, hogy elé is kimegyünk. :) Csütörtök éjjel szerintem beszámíthatatlan állapotokra lehet számítani mindhármunk részéről, már előre várom! :D Péntek egész nap Alkmaar. :) Egyik nagyon fontos új szerelmem Hollandiában, amit minden imádott barátomnak látnia kell, mert ez vezetett odáig, hogy igazából már szeretek itt lakni. Mindig mondom, ha lennének éjjeli buszok, nem mennék én innen sehova. Helgát egyszerűen imádom, iszonyat mókás kapcsolat alakult ki közöttünk, ami csak egyre jobb lesz. Szombat-vasárnap dolgozom, de előtte-utána Amsterdamozunk. A jövő hétről egyelőre még nem nyilatkoznék, mert geen idee. Vagyis ez nem teljesen igaz, mert persze, hogy vannak terveim, de túl sok másik ember is lesz itt, akik szeretném, ha jól éreznék magukat, éppen ezért nem akarom minden egyes percüket már előre lekötni. :D Valentina mondja mindig: Veronika, just wait please until they arrive, OK? :D Imádom! Tegnap arra is rájöttem, mennyire jól érzem magam megint, a sok nehézség ellenére. Iszonyat szerencsés vagyok, hogy itt lehetek, és sikerült visszajönnöm. Tudtam, hogy nem lesz könnyű, hát nem is az, előre figyelmeztetek mindenkit, hogy magyar pénzből visszatérni picit más mint fordított esetben... De. Már csak 2 nap a fizetésemig remélhetőleg, utána pedig Hawaii. :D Hollandiában. :D Ma le kéne feküdnöm valahogy olyan éjfél körül. Hm. Kihívás. Délután 2kor keltem. Szabadnapom volt. :) Aztán ma folytattam egy igen érdekes telefonbeszélgetést, ami ismét megnyugtatott, hogy jó helyen vagyok, jó emberek között. És olyanok között, akik akkor is tudják, mikor még én se. Hm. 'Listen more Veronika! Listen more!' Ez a mai nap tanulsága számomra, meg az, hogy mindig rájövök mért voltam szerelmes egész gyerekkoromban Jézusba a filmből. :D Na. Elmászok. Legalábbis innen. Elolvasom inkább mit írnak a többiek. Ha megint semmit, akkor sztrájkolni fogok. :D Várlak már Benneteket! Főleg Téged! Kis szép! ;) Pussz!

YEEEEEEEEEEEEEEEEEEEESSSSSSS! :D

KRÍZIS
LUCIE vs. NO LUCIE

hehe

Na holnap Alkmaar. Nem érdekel milyen idő lesz, de most tényleg szükségem van már picit arra, hogy máshol legyek, egyedül legyek, és egész nap gondolkodhassak, vagy ne gondolkodhassak :). Meg kíváncsi is vagyok, azt kell mondjam, mert nagyon tetszett az a város (és Alkmaar tényleg város, nem úgy, mint Castricum), amikor ott jártunk Helgával. Csinálok majd képeket, és ügyesen felteszem majd ide. :) Punky néni igazán bejelentkezhetne már, mert visszatért a nagy Olaszországból, te jó ég, hogy mennyi olasz van mindig a boltban, osztják is ezerrel a saját nyelvükön az észt nonstop. :D Lucie gondolkodó pozícióban van, most kitalálta, hogy lehet, hogy mégis inkább Dániába kéne mennie Michaelhöz, a pasijához. Hm. Imádom azt a srácot, de most kifejezetten nem örülök, hogy ez gondolkodóba ejti kis barátnőmet. Nem, nem akarom, hogy Dániába menjen, mert saját elmondása szerint is unalmas és túl normális Amsterdamhoz képest. Meg különben is! Nem, nem, nem. Ide kell visszajönnie! Muszáj! :) Mindenkinek! Tényleg kitelepítenék én mindenkit gond nélkül, és akkor boldogan élne mindenki itt, velem. Hehe. Nem, tudom, hogy ez nem így megy. Munkahelyem megint kész káosz, iszonyat, mennyire felszínesek az új emberek. Néha kb hányni tudnék. Úgyhogy ezen a héten inkább az volt a stratégiám, hogy jól eltűntem napokra a Chinese Cornerben, de most olyan gyönyörű, hogy csuda. :) Jurgen elmegy nyaralni, úgyhogy most nem lesz két hétig, Marijeval is majd csak csütörtökön találkozom, plusz Helga is elmászott bandázni egyet a lányaival. Várom már nagyon a kis török gyerkőcöt (Danyal), aki majd 19én érkezik. El is határoztam, hogy megpróbálok valahogy szabadnapot kierőszakolni, vagy elcsereberélni másokkal, mert mégiscsak meg kéne neki mutatnom ezt a várost már az első napon. :D Legalább picikét... Róka jelenleg utál, sőt nem olvassa a blogomat se, annyira ki van rám akadva szerintem. :D Hát ez van. Biztos ez is megint az én hibám, mindenesetre ez a hülye msn sosem tesz jót az emberi kapcsolatoknak. Legalábbis hosszútávon nem, mert nem valódi. Annyira szeretnék végre beszélgetni vele! Nagyon hiányzik. Hiányoznak a közös bulizások, a VENes esték, az a sok pia, amit ketten elfogyasztottunk, és főleg az a rengeteg nevetés. Ja. Nemtom. Mindenesetre remélem nemsokára megint beszél velem őnagysága, mert már csak 10 nap, és megérkezik Amsterdamba. :D Juhúú, lesz Túró Rudim, és vajkrémem (az itt semmilyen formában sincs), Kinder tejszelet és Anyukám rántott csirkecombja! :D Jeeeee! :) És nyaralni fogok. Végre én is nyaralok picit. Holnap este ha hazajövök, gyártok tervet arra a 10 napra. Terv nélkül ugyebár levegőt venni se! :) Megyünk majd Alkmaarba, Castricumba, természetesen Amsterdamba nagyon sokat, a tengerhez, Hágába, Utrechtbe, és azt hiszem ennyi. Minden múzeumba ez szeretnék menni, ahova eddig nem tudtam, és rengeteget szeretnék pihenni, relaxálni, csak nézni ki a kis fejemből, meg hasonlók. Most erre vágyom. Azt hiszem. :) Fene se tudja mire vágyik az ember. Igazából fogalmam sincs. Geen idee. Echt geen. Sokat beszélek hollandul, aminek egyre jobban örülök. Sőt, Helgával kiötlöttük, hogy ugyebár ha majd tanári állások után nézek, jó volna egy papír is arról, hogy tudok hollandul, úgyhogy majd lehet beiratkozok valami jó kis holland nyelvtanfolyamra, de minimum intermediate-re, hogy ne azt kelljen hallgatnom, hogy a spanyol csoporttársaim nem bírják elmondani 2 hónap után, hogy ik kom uit Spaanje. :) Szóval ez valóban jó ötlet, mert majd egyszercsak neki kéne állnom tanári állást keresni. Meg több részletet megtudni a PhDről. Jajj. Ja. De még nincs kedvem. Még mindig abban a pozícióban áll az agyam, hogy elég volt most ez az elmúlt fél év. Még nincs kedvem ilyeneken pörögni. Majd. De majd holnap! :D Na most megyek, nézek valamit. Héjj! Pursuit of Happiness: 10/9, eszméletlenül jó film, pedig Will Smith. Gyönyörű. Főleg a vége. Ja, és külön érdekes, hogy Will Smith a saját kisfiával játszik együtt, lehet, hogy azért ennyire élethű. Mindenesetre kötelező! Főleg, ha épp anyagi gondokkal küszködik az ember... Little Children: 10/7, Kate Winslettel. Nagyon sokat gondolkodtam, miután megnéztem ezt a filmet, és nem tudtam megmondani, hogy mért. Jó film, nem hiszem, hogy még egyszer megnézném, de egyszer mindenképp érdemes. Meg hát sok embernek lesz majd az az érzése, hogy ezt már ő is átélte párszor. Heh. Hajajj. :) Na elmásztam, puszilok mindenkit, Helga mondta, hogy ha majd egyszer megyek Mo.ra, vigyem magammal őt is pár napra, mert legutóbb 30 éve volt. :D Mondtam is, hogy alap, nagyokat fog nézni! :D Én meg végig azon flashelnék, hogy mit szól a dolgokhoz. Igen, néha már szoktam arra gondolni, mikor megyek Mo.ra látogatni, és mit fogok csinálni, hova megyek, ilyenek. Anyukámék hiányoznak. Anyu, Apu, Dávid, Virág, Barbi. Ők. Nagyon. Cefet lassú ez a net gyerekek. Megőrülök tőle. Mért nem tudok normális lenni? Szeretnék pedig... Pussz!

Áááááááááááááááááá, Lucie vissza akar jönni! Végre, végre, végre!!!! Azt mondta, hogy ahogy egyedül lakom, és jöhetne vissza a boltba dolgozni, akkor jönne már jövő héten!!! Nem hiszem el!!! Egyszer Helga mondta, hogy itt is lakhatna ő is addig, míg nem találunk valamit Amsterdamban, mert van még egy üres szoba végülis... Áááááááááá! Ma meg kell kérdeznem a boltban, hogy visszajöhetne-e (of course tuti, már holnaptól :)), és este Helgát, hogy egy pici időre ő is jöhetne-e ide lakni. Áááááááááá! Nem hiszem el! Jajj, de boldog vagyok! Az őrangyalom vissza akar jönni Amsterdamba! Yeeeeeee! :D Abszolút made my day! :) És Adamban meg ketten laknánk egy darabig. Mi ketten. Jajj, hát most nagyon boldog vagyok! :D Megyek is dolgozni, intézkedni Lucie-nak. :) Pussz! Ölelek mindenkit! :)

Tipikus holland képek Castricumból:

Hát ezért a tehén Hollandia egyik jelképe:

Egyszer lesz egy ilyen házam:

Veronika regisztrált, mint Hollandiában élő emberke:

Helgával Alkmaarban:

Anyukám kedvencei lennének ezek a házak:

Helga az ő kedvenc háza előtt:

Alkmaart terveztem mára. Erre mire kelek? Szakad az eső. De nem picit, nagyon. Nos. Még mindig előttem áll a lehetőség, hogy átmenjek, csak úgy poénból egyébként, többen meg is kérdezték a boltban, hogy egyedül elmegyek Alkmaarba, csak úgy??? Mintha ez kb egy nemtommilyen dolog lenne. A hollandok nehezen tudnak egyedül lenni. Ezt kezdem megfigyelni. Hát nekem meg túl könnyen megy. Egyik véglet sem jó. Jajj már! Most picit mérges vagyok emberkéim, mert olyan jó kis tervem volt. Tudjátok, mindent megtervezek, mindig. Akartam menni az egyik shopba, melyből Alkmaarban csak kettő van, ami Amsterdamhoz képest durva, meg mondjuk sétálni picit a vásárlóutcán (mert pénzem az még mindig nincs - hehe), aztán meg Subway. Vagy keresni egy canalt, és leülni a szélére, és elflashelni az életen. Hát ilyenekre gondoltam. Persze még mindig átmehetek. Még csak fél 3. 2kor keltem. Direkt. Úgyhogy most ki vagyok aludva. :) És még mindig szakad. Nemtom mikor van a következő szabadnapom. Mert végülis mehetnék akár akkor is. Nem para. Ma meg legalább elmásznék egyet boltba itt, Castricumban, úgyis olyan ritkán látogatom. Hm. Végülis ez sem olyan rossz terv. Aztán néznék filmet. Of course. :) Tegnap megnéztem a Smoking Aces 2007-es alkotást, nos, nagyon jó film szerintem, de nagyon oda kell rá figyelni, különben csak nézel valamit, ami tyű, de izgalmas, viszont fogalmad nincs, hogy akkor most mi van. Koncentrálós film, flasheléshez nem tökéletes. :) Amúgy 10/8. Tetszik. De nem hiszem, hogy még egyszer megnézem. Marije-ék Belgiumban vannak három napra, mindjárt írok is nekik smst, hogy vigyázzanak ám magukra, hogy aztán majd tudjunk menni mihamarabb a Batmanre! Hehe! :D Még egy munkatársunk elpályázik, na nem mintha meglepődnék ezen, nem bírják. :) Mondjuk őt megértem, mert ő egy érzékeny csajszi, nagyon aranyos amúgy, őt bírtam, de nem idevaló. Tulajdonképpen ugyanezt fogja csinálni, amit itt, csak a Swatchnál, de a lényeg számára, hogy ne Dam 17-19 legyen. Igen. Ez a bolt nem csak egy bolt, ahol dolgozol, és utána hazamész, és nem gondolsz arra, mik történtek aznap. Ez a bolt az életed része. Ha akarod, ha nem. És ez sokakat kikészít. Pedig érdekes egy hely ez, én szeretem. Persze, ahogy találnék mondjuk egy tanári állást (amit egyelőre nem is keresek, majd olyan január felé elkezdek), biztos változnának a dolgok. Bár szerintem még akkor is maradnék heti 2-3 napra. :) Tegnap beszélgettünk picit Guidoval (az owner of the shop), és mondta is, hogy mindig nekem kéne csinálnom a chinese hoek-ot, mert akkor nem lenne mess. Erre mondtam neki, hogy mikor először találkoztam Sandrával (főmanager), és kérdezte hány napot akarok dolgozni, mondtam, hogy heti 5-öt vagy 6-ot, és elcsodálkozott, meg mondta, hogy 6-ot nem lehet. Erre tegnap Guido: dehogynem, ha szeretnék, dolgozhatok bármikor. :D Hehe. Erről csak a véleményem, hogy rot op! :) Óóóóó, hát akkor menjek a következő szabadnapomon? Na nem mintha nagyon be lenne tervezve bármi is... Konkrétan nincs semmi dolgom. És imádom ezt! Nagyon hiányzott már ez a kis életemből. Hm. Vagy akár meg is tervezhetném az augusztus végét, mikor itt lesz Róka. Hm. Ez se rossz ötlet mára... Na, összeszedem magam, elmászok boltba, aztán jövök vissza, szerintem ma már nem megyek Alkmaarba. De majd holnap! :) Pussz!

NEVER EVER

három lehetőség

Hogy ezt mennyire szerettem! És hogy mennyire régen láttam ezt a drága filmet! Óóóóó!

Szóval képzeljétek el, nagyon megörültem ma, mert Helga jó hírekkel tért haza. Persze a lakás-szoba-projektről van szó. Még mindig. Ez az, ami a legjobban foglalkoztat. Property. Az ám! :) Na, szóval Helga egyik lánya most költözött el egy studio-ba, a Leidseplein mellett, egy szoba, fürdő, WC, konyha, előtér vagy mi, picit sötét (mondtam is, hogy juhúú), és tökegyedül bérli. 450 euro havonta. De egy pici lakásért, ami nagyon nem mindegy. Nem mindegy, hogy egy szobája van az embernek idióta más emberekkel együtt, vagy tök egyedül. Nos, Helga lánya nagyon az ellentétem. Ő most attól szenved, hogy mennyire egyedül van, fél, nem mer aludni, ha nem alszik ott vele vagy az anyukája vagy valamelyik barátja. Meg sötét a lakás, blabla. Szóval semmi sem tetszik neki, amit én imádnék. Szóval most lesz majd lehet egy lehetőség számára, hogy egy barátja házába költözzön másokkal együtt, ami az abszolút perfekt megoldás számára, nekem meg akkor odaadná ezt a mostani lakást. Ááá, mondom, nem hiszem el. Persze ez megint olyan dolog, ami sajnos másoktól függ, meg hogy nekik összejön-e úgy, ahogy szeretnék, meg ilyenek. Picit mérges is vagyok ilyenkor az ilyen emberekre. Én tudjátok milyen boldog lennék egy hülye ocsmány koszos pici sötét gusztustalan szobában is, ha tudnám, hogy Amsterdamban van, nemhogy a Leidseplein (= buli, buli, buli) mellett!!!!! A központban!!!! Ááááááááá! Mindegy. Szóval ez az egyik. Aztán a várólistán jelenleg 14 ember maradt. Viszont a jelenleg elérhető szobák száma NULLA. De legalább 7 emberrel kevesebb van máris a listán. :D Szóval a De Key ilyenkor szobákat próbál szerezni. Namost. Tehát Helga azt mondta, hogy még mindig van esélyem arra is, hogy nekem is talál az ismerőse valamit, aki amúgy tényleg nagyon jófej, mert mindig kérdezi Helgától, hogy mi van velem, találtam-e már valamit (ő meg persze mindig azt mondja, hogy jajj, nem, olyan nehéz, blabla). Tehát ez a 2. lehetőség, ami augusztus közepén, vagyis inkább 19e körül derül ki konkrétan. Még mindig jó kérdés, hogy na akkor mit csinálnék. Mert akkor ha aug közepétől költöznék, azonnal le kéne tennem a De Key asztalára 600 eurot. Hm. Szerintem mennék. Még ha nem eszek egy hónapig, akkor is. :) Aztán a 3. lehetőség meg megint vicces. Ugyebár elvileg lenne két török gyerekem, Erasmusosok, akiknek én leszek a studentmentoruk. Dan és Seyma. Nos Dan okés egy gyereknek tűnik, semmi komplikáció. 19én érkezik, megyek elé a reptérre, meg kísérem Diemenbe (a szívem fog kb megszakadni, ha én tényleg nem élhetek ott megint), hogy megmutassam hol fog lakni, 20án meg majd du 3ra az Erasmus introductionre, a tanárokkal, Jossal, Helgával, és az összes többi (persze holland) studentmentorral. Viszont kiderült, hogy Seymanak még nincs vízuma, mert valamit elcseszett. Szóval most nagyon úgy néz ki, hogy még ha sikerülne is neki 2 héten belül holland vízumot szereznie (ami alapból eléggé esélytelennek tűnik), minimum 500 eurot kell majd fizetnie érte (plusz még a 600 a De Keynek a szobáért, stb.). Persze most elkezdhetnétek őt sajnálni, de nem kell, mert mindez az ő hibájából alakult íyg, mert abszolút későn adta be a jelentkezését (nekem tavaly október óta ez volt a mániám!!! ROT OP). Szóval Helga kijelentette a De Key-es kollegának, hogy ha Seyma nem jön, akkor Veronikáé lesz a szobája. Nos. Képzelhetitek mennyire szeretném ezek után, hogy Seyma is jöjjön... :) Nem, nem leszek gonosz. De igazából könnyebb is lenne egy embert mentorkodni, mint kettővel. Ráadásul a pasikkal mindig is szorosabb baráti (és egyéb) kapcsolatokat sikerült mindig is kialakítanom, mint a vinnyogós lányokkal (tisztelet minden kedves imádott lánybarátnőmnek, azon keveseknek, akiket imádok, és messze nem tartoznak a tipikus kategóriába...). Háhá. Szóval így áll most a helyzet. Először várok aug közepéig, utána ha az nem jön össze, akkor szept közepéig. Igazából jól elvagyok én itt, csak lenne ez a ház Amsterdamban! :) Nem, komolyan, most már kezdem szeretni. Meg örülök, hogy ilyen barátaim vannak iitt is, akikre mindenben lehet számítani. Ma szabadnapom van, úgyhogy most végre végignézem a Reservoir Dogs-ot, mert már kb 8adszorra kezdem el. :D Puszillak Benneteket!
Antiszociális Veronika :)

Hehe! Pici Szonjám ötlete, mint tetoválás: Veronika beautiful élete - hollandul. :D Hm. Különben nem is rossz ötlet. Kb így hangzana: Het mooie leven van Veronika vagy Veronika's mooie leven. Inkább az utóbbi. :) Tegnap megint elaludtam a Reservoir Dogs-on, ma meg szerintem Marijeval megyünk Mellowba munka után. :) Ennyit tudok elmondani a vietnami háborúról. :D Ja, és lehet, hogy Seyma, leendő török gyermekem (Erasmusos) nem fog jönni a nagy Amsterdamba, mert elcseszett valamit a vízummal (nekik még kell), és hát eléggé szorít az idő, meg még repjegyet is kéne venni a csajnak, tehát maga az egész előkészület lenne minimum olyan 400-1000 euro között ha beleszámoljuk a De Key szobáját is, amire ugye kapásból 600 eurot le kell tenni nekik az asztalra. Úgyhogy nem hiszem. Tehát lehet, hogy csak egy török gyermekem lesz (Dan), akivel szerintem nagyon jól megleszünk, igen kis életvidám kissrácnak tűnik. :D A 21 emberes várólistáról pedig kiesik 1 a 7 szobára. :) Egyre nőnek az esélyeim. Hehe. Nemááám. Full esélytelen sajnos. Na mindegy. Megyek dolgozni. Azzal többre megyek. Csók!

chaotic

Megfigyeléseim: egy csomó ember nem változtat semmit az iwiw adatlapján (ebben jelenleg én is az élen járok), és elgondolkodtam, hogy az iwiw is mennyire felszínes. Mert nagyon nem up-to-date, persze tisztelet a kivételnek, akik jól teszik, hogy mindig karbantartják kis oldalukat, ezért aztán azok az emberek, akik néhanapján megtekintik azt, örülnek, mert valami újat látnak. Az embereknek szenzáció kell. Non stop. És ez nem függ attól, hogy milyen országban vagyunk. A lényeg, hogy durva legyen. Ma volt a Gay Pride Festival Amsterdamban, persze hogy dolgoztam, ezért nem tudtam megnézni, milyen is ez itt a nagy Hollandiában. Amit kaptunk belőle, az sok-sok cukin felöltözött emberke, pasik, csajok, nők, férfiak, bácsik, nénik, akik azért gyűltek össze ma, hogy partyzzanak egész nap egész Amsterdamon keresztül. Tisztelem őket, és továbbra is imádom a melegeket! :) Megfigyeltem ma továbbá, hogy megint nem írtam ide. És most sem írok normális dolgokat. Továbbá ma megint egész nap azt hallgattam, hogy nem vagyok normális. Pedig de. Én mindig mondom. De ez nem tesz jót (mint azt minden kedves olvasóm jól tudja: a Pygmalion effektus miatt). :D Mire hazaérek, jóformán egy darab épeszű ember nincs itt, ezért minden nap megnézek legalább egy filmet, hogy ne unatkozzak. Még ilyenkor is pörgök. Most is. Ebben a pillanatban is. Szeretném megállapítani továbbá, hogy még mindig túl sokat gondolkodom mindenen, de azt hiszem egyre ügyesebben tudom likvidálni azon gondolatokat, melyek nincsenek pozitív kihatással az életemre (ezt Scott óráján olvastam, és azóta mindig ez jut eszembe, vagyis Emerson filozófiája, aki végtére is a transparent eyeballon kívül adott nekem valami mást is a végén). Néha anger management terápiára kellene mennem. Még mindig nem vagyok türelmes. Szeretnék türelmes lenni, mert megkönnyíteném az életét az engem körülvevőknek. De tudom, hogy itt ez is fejlődni fog, mint a múltkori fél évben. A végére emberkék rám sem ismertetek volna (az a pár ember meg, aki itt volt akkor, tapasztalhatta), semmi sem tudott felidegesíteni, semmi és senki. Olyan nyugodt voltam nonstop, hogy néha már-már félelmetesnek tűnt számomra is. :) Hejj. Eltűnik néha a fül, hogy nyitva van a blogom. Nem értem a gépem. Egyre jobban homályossá válik számomra a Toshiba laptopok világa. Tény: első befektetésem egy új laptop lesz, ezt pedig vagy elégetem, vagy beledobom a legközelebbi canal-ba, mert annyira idegesít már egy ideje. Persze örülhetek, hogy van, tudom. De az ember telhetetlen, és mindig többet akar. Linuxot akarok, és semmi Windowst. Elhatároztam, hogy Koppenhága lesz az első úticél, majd ha végre lesz rá pénzem, s időm, ami nem elhanyagolandó, mert úgy képzeljétek el, hogy már most (!!!) le kell jelenteni, hogy mikor tudok dolgozni karácsonykor. Nos. Eredeti tervem az volt, hogy ebben az évben Mo.ra megyek karácsonykor, ami továbbra is áll, tuti megyek 5 napra legalább. (Nem mellesleg pedig tavaly én voltam egyedül a boltban, aki végigdolgozta az egész karácsonyt, szilvesztert, mindent nekik, úgyhogy.) De azt mondja a főmanagerke, hogy egy karácsonyi nap kötelező, meg vagy dec 31 vagy jan 1. Hehe. Úgyhogy kétféle lehetőség van. Vagy nem dolgozok karácsonykor (az előbb említett okra hivatkozva, amit persze az új főmanagerke nem vág, mert ő akkor még nem volt itt), és dolgozom dec 31én ÉS jan 1én, amit csináltam tavaly, és ki lehet bírni, vagy dec 26ére visszajövök, és aznap dolgozom, és akkor mondjuk jan 1én dolgoznék, és akkor tudnék menni külföldre is akár szilveszterezni (tényleg Punk, ki kell majd találnunk idén hogy lesz, kicsi-e nagy-e). Hm. Igazából az első, ami eszembe jutott az volt, hogy tempting. Mert nekem az a lényeg, hogy a családommal és barátaimmal legyek pár napot, de mindegy, hogy az éppen karácsony napja-e vagy sem. És akkor 25én este vagy 26án reggel visszarepkednék, és juhúú. Hm. El kell döntenem. Soon. Ma találkoztam a boltban egy magyarral, aki perfekt beszélt hollandul, és hülyéskedtünk a többiekkel a kasszában, hogy minél többféleképp mondjuk, hogy viszontlátásra, szóval x nyelv után én is mondtam magyarul, erre a srác elismételte (tényleg azt hittem, hogy ismétli csak), erre Marije megkérdezte, hogy hogy tudta már elismételni (mert ő mindig azon flashel, hogy mennyire bonyolult egy nyelv a magyar), erre mondja a srác, hogy azért, mert magyar. Heh. 3 éve él itt, és nemigazán megy már semerre sem, sose beszél magyarul (itt tényleg nincs nagyon kivel), és olyan akcentusa volt magyarul, hogy fájt. És elgondolkodtam, hogy nekem nem lehet ilyen magyarom, mindegy hány éve élek akárhol. Nem szabad. És olyan fura volt hallani, hogy mennyire szép kiejtéssel beszél hollandul, és magyarul meg nem. Hm. Mindenesetre még egy bizonyíték, hogy a magyar nehezebb, mint a holland, mert meg lehet tanulni olyan szintre, hogy a kutya nem fogja hallani a kiejtéseden. De egy magyarul beszélő külföldit mindig levágsz. A magyar az egy izgis nyelv. :) Szeretem igazából. Meg itt komolyan, ha valami egzotikus nyelvnek számít a sok más nyelv mellett, az többek között a magyar. Mert na azt aztán a kutya nem beszéli. Lieve Jurgen (egyik kedvenc kollega, fiatal srác, tündérbogár) viszont már felismeri a magyarokat, ha beszélnek, ő meg nagy büszkén mondja nekik a tőlem tanult mindig cuki frázisokat: Szia! / Sziasztok! és Köszönöm! Aaaaaaaa! :) És imádják érte! :) Tovább nemigen haladt múlt félévben, de majd most! :D Tény: a holland fiatalok ismerik Yonderboi-t & az Anima Sound System-et, de fogalmuk nincs róla, hogy az magyar. :) A Centraal Station nem jó találkahely. Viszont na ott található a legtöbb nemzet egész Amsterdamon belül. :) A hollandok még mindig nem tudják, mi az a vajkrém vagy Túró Rudi (vagy bármilyen ezekhez hasonló képződmény), ezért előre szeretném kérni drága látogatóimat, hogy légyszi, légyszi, légysziii! :) Vajkrém: Mizo és csak a natúr. Túró Rudi: óriás, és csak az eredeti, nem a tejcsokis, mert azt nem szeretem. Tény: hiányzik Anyukám rántott csirkecombja vasárnaponként. Érdekes, hogy azért elkezd hiányozni a magyar kaja. :) Persze más is. Ti is. De még arra sincs időm sokszor, hogy a hiány betöltse kis kőszívemet. Hehe. :D Tény: utálom, ha full megmondják a szemembe az igazságot, mégsem tudnék élni nélküle. Egyszerűen mindig mindent tudni akarok. Viszont örülök, hogy vannak dolgok, amik itt sem változnak. Egyrészről juhúú, másrészről rot op. :) Tény: a blogom még mindig kaotikus, mint az állat (vagy mint én???), nem is fog változni. Talán egyszer. Talán egyszer fog. Képes leszek rá. Tudom. Tény: még mindig nem veszek komolyan szinte semmit. És nagyon hamar demotiválttá válok. Mert. Nem vagyok türelmes. Ördögi kör. Hm. Punky nyaral, ügyesen, Saschaval, Lacával és a többiekkel, remélem néha józanul is mutatkoznak, de azt még jobban, hogy szépen bemutatják, milyen is a magyar virtus! Így! :D Nemtom mit nézzek ma. Ja! Ajánlom figyelmetekbe: Byron (10/8), Johnny Lee Millerrel a főszerepben, aki a Trainspottingban kedvenc karakteremet, Sick Boyt játsza. Nagyon jó, BBC film, ismét egy csomót megtudtam, ráadásul olyan dolgokat, melyeket már tudnom kéne. Az egyetemen mindig csak az marad meg, ami érdekli az embert, viszont ahhoz érdekessé kell tenni, amit kevés tanárunk tett meg. Meg kéne majd egyszercsak érdeklődnöm a PhD-t az UvA-n, de még annyira nincs ehhez kedvem. Pedig tervem már arra is van: elmászok szépen (persze miután időpontot kértem az egyik professzortól, merthogy itt ez így működik), viszem a kis thesisemet, és elmesélem, hogy mi ez, és milyen irányba szeretném továbbfejleszteni (valójában a legeslegnagyobb álmom, ha van ilyen, hogy mindaz, amit elméletben megfogalmaztam, illetve azon kevés időtartamú gyakorlati megfigyelés alapján, tényleg megvalósuljon az actual English (vagy más) teacher trainingben, ergo mondjuk egy új (vagy már létező, de átgenerált) kurzus által. Magyarul szeretnék az UvA-n vagy a HvA-n tanítani egyszer. Igen. Ha van álmom, akkor az ez. Szeretnék tanítani, de valahogy nem tudom elképzelni, hogy gyerekeket vagy tinédzsereket tanítsak. Persze ehhez még nagyon sokat kell tanulnom hollandul. Mert hiába lenne a kurzus angolul, a nagy többség mégiscsak holland, és ahogy én őket ismerem, néha igenis nagy szükség van anyanyelvű magyarázatra.) Namost, a következő lépés, hogy a leendő mentorod (a professzor) szereti-e a témát vagy nem. Ha igen, akkor nyert ügye van az embernek, mert itt ez a lényeg. A hollandok mindig innovációt akarnak. Mindig minden újat kipróbálni, még akkor is, ha nem biztos, hogy bejön. Ha tetszik neki, akkor következik mindenféle adminisztrációs cucc, meg a 3 éves PhD-programra való hivalatos jelentkezés, mely alatt persze fizetést kap az ember (normálisat!), és tanít az UvA-n vagy máshol. Persze ez így nagyon le van butítva, de a lényeg, hogy messze nem esélytelen. Főleg, mert itt aztán tényleg szarnak egy csomó mindenre, amire mi olyan nagyon oda próbálunk figyelni. A lényeg az ötlet és az eredetiség. Na meg persze a pénz. Ha businesst látnak valamiben, akkor azt nem engedik el. A másik dolog meg, hogy itt az emberek messze nem olyan motiváltak tanulásügyileg, mint a magyar értelmiség. Itt sokan úgy vannak vele, hogy minek tanuljak tovább, ha úgyis a seggem alatt lesz minden egész életemben (és igazából valahol meg is értem ezt a hozzáállást, nem beszélve arról, hogy pont e miatt lehet nekem lehetőségem mondjuk egy PhD-re itt Hollandiában). Persze még mindig itt a másik lehetőség: Mo.on csinálni. Visszamenni jövő nyár végén, elmenni tanítani mondjuk egy nyelviskolába, és tanítani szintén valamelyik egyetemen a PhD alatt. Hm. Nehéz kérdés ez. Főleg, mert egyre inkább érzem, hogy ide leszek kötve. Nemtom mért. De napról-napra tudatosul bennem, hogy ugyanazt kezdem érezni, mint tavaly: nem akarok innen elmenni sehova. Nemnem. Egyelőre még mindig nagyon durván nyomós indok kellene ahhoz, hogy én elhagyjam ezt a drága országot. Inkább gyertek ki mind! :) Viszont nagyon örülök, mert írt nekem az itteni magyar családból a lány, és nemtom mért, de úgy érzem, jóban leszünk. Aranyosak nagyon, és tündéri pici babájuk van, úgyhogy tudnék néha babázni is - juhúú! :) Meg tanítani természetesen, mert hiányzik ám! Mindig mesélek a kis osztályaimról, hogy mennyire szerettem őket, és mennyire hiányoznak! :) Ez így is van! 2 óra. Jajj, már megint. Nem értem én az időt. Olyan gyors. Ma sem fekszek le előbb, mint 4. Hehe. :D Viszont egyre jobban kialakul bennem a terv, mit fogunk csinálni Rókával 10 napig. Csudijó lesz, már alig várom! Főleg, mert végre én is nyaralni fogok! Remélhetőleg megkapom szabadnapnak, amiket szeretnék, és akkor egy csomó SZABADnapom lesz! Jeeeee! :D Egy csomó város, múzeum, party-place motoszkál a fejemben. :) Plusz, ma végre láttam egy betűtípust, ami nagyon tetszene tetoválva. Mert a hely megvan, viszont se a nyelv nincs még meg, se a betűtípus, se az, hogy mit. Max 2 vagy 3 szó lehet. Pedig már alig várom! :) Vigyázzatok a tetoválással gyermekeim, mert addiktív, ha egyszer elkezded, nem fogod abbahagyni, főleg, ha picit is szereted a fájdalmat! :) Szóval ki kell találnom mi legyen az. Hm. Lehet javasolni, ha van kedvetek! Örülnék neki! :D 2 vagy 3 szó, ami legjobban jellemez engem. Vagy ilyesmi. Vagy ami sokat jelenthet nekem, és sosem fog megváltozni. Hm. Még ilyeneken is szoktam gondolkodni. Balázsom még mindig itt, legalábbis a gmail szerint... :D Egy ember van, aki mindig fenn van, ő Kenesei Andrea. :) Egyik kedvenc tanárnénim az egyetemről. Vagy tényleg mindig ott ül, vagy csak a gép van bekapcsolva. Balázsnak meg mindig ki van írva, hogy tanul, és mindig azt akarom neki írni, hogy ne tanulj, mert az unalmas, de aztán mindig meggondolom magam, hátha ez lett az új hobbija. :D Filmajánlókat és tetoválás-szöveg-ajánlókat kérek! Please! Alsjeblieft! Meg csirkecombot! :D Pussz!