Hát akkor minden kedves olvasómnak kívánok egy NAGYON-NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET így hirtelen, 3 nappal éjfél után! Nem is egy, hanem A BOLDOG ÚJ ÉVET! Én legalábbis szeretnék most egy nagyon boldogat. Egy olyat, amelyben az ember pontosan azt kapja vissza, amit ő is ad. Ez az álmom. Nincsenek nagy fogadalmak, nincsenek nagy elhatározások, mert a jó úton haladok, már eddig is seikrült nagyon sok olyan dolgot elérnem, amit szerettem volna. Szeretnék még legalább fél évre szerződést a munkahelyemen, mely alatt nyugodtan kitalálhatom, mit is akarok pontosan csinálni. Szeretném február közepén berendezni a lakást - legalább bútorilag, de ha minden jól megy, akkor elektronikailag is annyira, hogy utána már csak a kis dolgok fognak hiányozni, de reméljük azok sem sokáig. Ez számomra jelenleg a nagy választóvonal, merthogy utána fogok most már valóságosan is nekiállni közeljövőm kitalálásának. Két fő kérdés van. Akarok-e továbbtanulni (jelenlegi válaszom: NO WAY, csak ha nagyon extrán érdekes), ebből két lehetőség vezethető le IGEN esetén: 1. PhD - theatre plays in service of teacher training - kurzus kidolgozása és esetleges tanítása, mellette pedig mindenféle más - publikációk, könyvírás, blabla 2. egy olyan szak elvégzése - lehetőleg alapból MA, melyet posztgraduális úton ügyesen bebizonyítva, hogy jelenlegi diplomám alapján alkalmas vagyok rá, végeznék el - melyet imádnék, és ami most jelenleg iszonyat érdekel - vagy mindig is érdekelt, csak sosem gondoltam, hogy ilyeneket egyetemen is oktatnak :), mint pl. a lakberendezés, belsőépítészet, interior design, reklám és marketing, de leginkább valami filmes-színházas. Bármi. Rendezés főleg, vagy valami hasonló. (3. közben a Cambridge anyayelvi szintű angolt kéne majd egyszercsak poénból megcsinálnom, már csak kihívás szinten is. :)) Ez volt a továbbtanulás része a dolognak. Amit mindenképp meg kell csinálnom, az a diplomám alapján íródó könyv, melyhez először is az egész diplomadolgozatomat le kell majd fordítanom magyarra, majd holland lépéseket felkutatnom e témában, vagy olyan emberkéket, akik hasonlóval foglalkoznak, akár elvben, akár gyakorlatban. A másik fő kérdés, a munka kérdése. Nos. Jelenlegi munkahelyemen többet keresek, mint egy általános iskolás tanár, ami nagyon nem mindegy olyan szempontól, hogy milyen iskolában tudnék elhelyezkedni itt Hollandiában. Persze még sajnos nem volt erre agyi erőm, hogy nekiálljak, szépen, ügyesen, taktikusan, de ez talán jobb is, mert ha a háttéréletem nincs rendben, és ha a lakásomban abszolút káosz uralkodik (ami nincs így, de még nincs kész, és én azt érzem), akkor addig kívülre sem tudom azt mutatni, hogy ez az egyetlen dolog, ami most foglalkoztat, és amiért foggal-körömmel tudnék harcolni, plusz a gyerekeknek, embereknek azt előadni, hogy az amit éppen tanítok, mennyire fontos. Gondolkodtam már sokat, hogy mit és hol tanítanék szívesen. Nos. Legnagyobb vágyam, hogy egyetemen vagy főiskolán taníthassak. Legszívesebben metodológiát, főleg nekik, hollandoknak, meg azt tanítanám még meg, hogy mi jelent az a szó, hogy MUNKA. De ezen kívül bármit, még angol irodalmat is, milyen mókás is lenne. :) Második helyen áll azt hiszem az általános iskola, mert imádtam ott tanítani Mo.on. Tündérbogarak. Komolyan. Ahol egyelőre annyira nem szeretnék, az a középiskola, merthogy na az nagy falat itt. Veszélyes kölykök című film? Megvan? Na pont olyan lenne. Persze kihívás lenne az is. Hm... De a lényeg, hogy szívesen tanítanék továbbra is, mert nagyon szerettem azt is csinálni - bár ahogy sokan mondják, én egy idő után mindegyik munkámat imádtam, bármi is volt az. A mostanit is szeretem, de nem vagyok eladó. Ennyi. Túl őszinte vagyok én ehhez. Ha február végére eldöntöm, hogy akkor mi is lesz, akkor utána ügyesen nekiállok minden projektnek, amit elterveztem, és bárki, aki 2000 euro feletti összeget mond, nyert. Engem. :D Hehe. De ha itt maradok még egy darabig, azt se bánom, mert itt meg már van egy olyan pozícióm, melyet a világért nem adnék fel, mert ezzel már sokkal könnyebb itt dolgozni. :) Of course. Szeretnék kismacskát, de lehet, hogy tényleg megvárom az Elsbeth macskájának kölykét, mert egyszerűen nincs kismacska Hollandiában. Vicc, de ez van. Február végén kiköltözik Luc, vagyis dán lakos lesz onnantól. Erre is két tervem van: 1. kiadom a szobát 2. nem adom ki a szobát. Az első lehetőség igazából nem csak anyagilag tetszik, hanem szociálisan is, mert ebben a hatalmas gyönyörű lakásban mi a fenét fogok csinálni dögegyedül - nem tudom. A második lehetőség viszont azért tetszene, mert akkor bármikor nekiállhatnék a pasiprojektnek :D, meg a szabadság íze lengené be az egész lakást, melyet én annyira nagyra értékelek, hogy az már beteges, plusz mindig minden derékszögben és tisztán állna a helyén. :D Hm. Szerintem az egyes verziót kellene választanom. Nos. Ha olyasvalaki olvas éppen, akinek minden vágya szerencsét próbálni Hollandiában, hát hajrá, lehet írni nekem a következő címre:
veronikavarosi@gmail.com
Aztán reméljük augusztusban már megérkezik Dávid és Barbi szintén szerencsét próbálni, de reméljük hosszú hosszú időre maradnak, aztán majd elindulnak saját kis útjukon ők is szépen ügyesen. :) Jön velük végre Rosea is, plusz minden cuccom, ami még Anyuéknál van, ami egyenlő azzal, hogy a lakás full berendezett állapotot ér el, majd szeptemberben szeretnék tárgyalni az ügynökséggel, hogy maradni kívánok, viszont szeretném átiratni a lakást csak a saját nevemre, és hasonlók. Dávidéknak kell majd munkákat néznem mielőtt kijönnek, bár nagy valószínűség szerint majd úgyis akkor indul be ez a projekt, ha már ők is kint lesznek. Munkát csak úgy lehet.
Két utazási tervem van a következő fél évre: Finnország és Dánia. Finnben Sannához, Dániában Luciehoz, Michaelhez és Runéhoz mennék, ezen kívül ha nagyon ügyes lennék, akkor még Londonba is "átugranék" Bundit látogatni, meg vásárolni. :) Februárban jön Daniel, majd Szilvikém és Mr. Végső pár napra, más egyelőre nem jelentkezett be, meg is vagyok sértődve picit, de hát evvan. Toch? Ebben az évben 25 éves leszek (fájt picit még leírni is), tehát még van 5 évem arra, hogy megszüljem (vagy megvegyem:) ) első gyerekemet, megtartsam első esküvőm, és hasonlók. A 25 év egész jól is hangzik esküvőre, úgyhogy az első embernek, aki megkéri a kezem, igent fogok mondani. :D Öreg vagyok már én mindenféle csipp-csupp kapcsolatokhoz. :D Hehe. Néha még én is hiszek magamnak. Mint Anyukám, hogy benne van a játékszabályban, hogy "Tisztelt soron következő játékos, Ön elvesztette dobási lehetőségét, mert kártyáit mérgében az asztal közepére dobta, elsodorva ezzel játékostársait és azok minden addig házát, városát, települését." Ma kérem szépen volt az első szabadnapom, mert mióta visszatértem 8 napot dolgoztam zsinórban, ezt megünnepelvén ma végre 12 órát aludtam, és nem csináltam semmit. Ja de! Lementem az AH to go-ba, ami tőlünk kb 200 méterre lévő szupermarket, vettem Chocomelt és Coca Colát, rendet raktam itthon, mosogattam, majd pedig megnéztem a Hal a tortán Bangó Margitos krízisét - jókat nevettem, és imádom a Ganxta Zolit még mindig. :) Majd ajánlásra megnéztem a The Wackness című picit művészfilm beütésű alkotást, de amúgy jó volt, néha picit fonalat elvesztős, húzós, már-már unalmas, úgyhogy sajnos újra nem nézném meg, de egyszer mindenesetre érdemes, 10/7 pontot kap, azt is csak Ben Kingsley miatt... Most pedig a Twilight-nak álltam neki, Balázs ajánlata ma estére (vagy délután volt az még? :)), eddig semmi, de még csak az elején tartok. Aztán megint Hal a tortánt akarok nézni, úgyhogy ma sem fekszek korán. Holnap kis családom akarom utolérni Skypeon, főleg öcsémet, aki ma lett (január 3.) 23 éves! BOLDOG SZÜLINAPOT DÁVID! :D De öreg már ő is! :) Michael holnap megy haza Dániába, itt volt két hetet. Mókás volt őket együtt látni, de érdekes lesz Lucienak az elkövetkezendő fél év. Sokat veszekednek már most, ami nem jó, mert mi lesz később, úgyhogy már be is terveztem Lucieval való beszélgetést arról, hogy el kell fogadni, sőt szeretni kell a másik hibáit, főleg, ha az a szerelmünk. Tudom. Én beszélek! :D De amíg szeretek, addig nagyon szeretek, a gond akkor van, amikor hirtelen egyik nap úgy kelek fel, hogy elmúlt minden érzésem a másik ember iránt... Ja igen! Még egy terv így 2009re: Veronika a következő embereket alapból kizárja a 'kapcsolat-bármi-szinten' kategóriából: 1. kapcsolatban él 2. több, mint 4 évvel fiatalabb 3. nemnormális 4. ex, tehát egyszer már rájöttem, hogy nem, és nem akarok még egyszer rájönni, mert úgyis rájönnék, vagy most, vagy később. Ennyi. Ezen kívül én borzalmasan nyitott vagyok mindenre. Ja és Hollandiában él. Nem máshol, nem is tervezi a közeljövőben, nem. Hollandia. Nem kell hollandnak sem lennie, kutyát-macskát, az nem lényeg. Csak legyen iciripicirit olyan, mint én. Ennyi. Hát majd egyszer. Addig is lakberendezek. :) 4 napig most szabadságon vagyok, nagyon élvezem minden percét, imádom, imádom, imádom. Hétfőn megpróbálok most már véglegesen lezárni valamit, amit már ezer éve kellett volna, utána elmegyek moziba, és megnézem minimum két filmet, de lehet, hogy hármat - egyedül. :) Kedden megyünk Gonnie-hoz, egyik kedvenc kollegámhoz, aki bemutatja nekünk Purmerendet, ahol lakik, majd lakását, ahol főzünk, beszélgetünk, nevetgélünk, Lucieval egyetemben. Jó lesz, már előre látom. Remélem jövő héten már megérkezik számlámra a pénzem is, mert most már ideje lenne, de hétfőnél előbb nem is nagyon akarom megnézni se, annyira félek a csalódástól. :) Egyébként egész ügyes vagyok ebben a hónapban, mindent úgy sikerült, és annyit költeni kb, amennyit terveztem, tehát nagyon jó úton haladok a februári tervem beteljesítésében. Jujj, na akkor milyen boldog leszek! Bele se merek gondolni! :D Töltöttem le kedvenc magyar zenéket, úgyhogy mostanság ezek lesznek indulózenének, jó szórakozást hozzájuk, meg nektek is így 2009ben, vigyázzatok továbbra is magatokra, de főleg azokra, kik körülvesznek benneteket, és akiket a legjobban szerettek, akkor most nézek filmet, sok puszi!
