Na jó,azért jó volt,meg kell hagyni.Nagyon szeretem a munkatársaimat,mert nagyon jókat tudunk beszélgetni,nevetgélni,na meg persze közben azért ezerrel dolgozunk.De legalább nem csak ülünk,mint a kukák,depressziósan,vagy mondjuk a legújabb cipődivatról csevegve...Orsi ma behozta iciripiciri tündéri kislányát,Regikét,akinek beautiful kék szemei vannak&nagyon elvan a rajzolgatással,meg ilyenekkel.Mindig mondom is Orsinak,hogy hihetetlen.Remélem tényleg jönnek majd le hozzám nyáron&majd jókat játszunk!Imádom ám a gyerekeket.Meg a nyarat is..Túlzottan is,mert ahogy vége az animációnak,nekem már abban a pillanatban hiányzik.Picit olyan,mint Kapolcs.Hm.Tényleg.
Délután végre találkoztam drága pici Szonjámmal&Nellivel.És igenis sokkal többször szeretnék velük is találkozni,dehát mikor?Nagyon érdekes volt egyébként.Nelli drága nem volt annyira jó passzban,szegény pasik miatt szenved.Rossz lehet.Én nem.És nem is fogok.Bár Szonja mindig be akarja nekem bizonyítani,hogy egyszer majd én is másképp fogom látni ezeket a dolgokat&ez így is van,egyszer,majd ha valaki bebizonyítja nekem,hogy na,megéri.Amíg viszont ez nem történik meg,addig meg én nem tudom ezt elhinni&nem tudok hinni (áááá,le se tudom írni miben) a szerelemben.Na,leírtam.Ez már haladás?:)Nos,igen,tipikus Veronika hozzáállás.Game over,next player.Alap.Mert ez mindig így van.Vannak emberek,akik nem lesznek rögtön szerelmesek,még akkor sem,ha azt hiszik,hogy azok.Idő kell nekik ahhoz,hogy ezt felismerjék,elfogadják&hogy újra megtanuljanak valóban szeretni.Mert én is imádom a családomat,a barátaimat,de az azért valljuk be:más.De pasit?Áááá!És persze erre mindig megkapom,hogy milyen egy szívtelen dög vagyok,még akkor is,ha én már az elején szólok,hogy langsam,szerintem nem vagyok jó ötlet,de az elején minden pasi rábólint,hogy jajj,persze.Ez egyébként tipikus.Az emberek nem hisznek a szavaknak.Pedig néha kéne.Mindig minden szó fontos,minden viccnek van alapja&semmit sem mondunk csak úgy.Semmit...Nos,azt hiszem inkább filmet nézek,úgyis meg kell néznem Petire aaaaa valami Forrestert.Pussz!
Délután végre találkoztam drága pici Szonjámmal&Nellivel.És igenis sokkal többször szeretnék velük is találkozni,dehát mikor?Nagyon érdekes volt egyébként.Nelli drága nem volt annyira jó passzban,szegény pasik miatt szenved.Rossz lehet.Én nem.És nem is fogok.Bár Szonja mindig be akarja nekem bizonyítani,hogy egyszer majd én is másképp fogom látni ezeket a dolgokat&ez így is van,egyszer,majd ha valaki bebizonyítja nekem,hogy na,megéri.Amíg viszont ez nem történik meg,addig meg én nem tudom ezt elhinni&nem tudok hinni (áááá,le se tudom írni miben) a szerelemben.Na,leírtam.Ez már haladás?:)Nos,igen,tipikus Veronika hozzáállás.Game over,next player.Alap.Mert ez mindig így van.Vannak emberek,akik nem lesznek rögtön szerelmesek,még akkor sem,ha azt hiszik,hogy azok.Idő kell nekik ahhoz,hogy ezt felismerjék,elfogadják&hogy újra megtanuljanak valóban szeretni.Mert én is imádom a családomat,a barátaimat,de az azért valljuk be:más.De pasit?Áááá!És persze erre mindig megkapom,hogy milyen egy szívtelen dög vagyok,még akkor is,ha én már az elején szólok,hogy langsam,szerintem nem vagyok jó ötlet,de az elején minden pasi rábólint,hogy jajj,persze.Ez egyébként tipikus.Az emberek nem hisznek a szavaknak.Pedig néha kéne.Mindig minden szó fontos,minden viccnek van alapja&semmit sem mondunk csak úgy.Semmit...Nos,azt hiszem inkább filmet nézek,úgyis meg kell néznem Petire aaaaa valami Forrestert.Pussz!
No comments:
Post a Comment