koncert - dávdi - szilárd - sziszó

Még mindig pihenem a pénteki koncertet, beautiful volt, főleg, hogy beszélgettem Beck Zolival & Endivel, na, az maga volt a mámor, mert tényleg nagyon becsülöm őket, a zenéjük & az egyéniségük miatt. Drágaságok. A koncertre Zsuzsival érkeztünk idő előtt, de jó volt, mert ott voltunk a főpróbán is, amit később Zoli meg is jegyzett. :)) Aztán jött Dávdikám, aki extrán fáradt volt, de kitartott, aztán megkapta ő is a kedvenc számát, a Mindenki egy perccel továbbot, úgyhogy azért szerintem jól érezte magát. Remélem. Úgy volt, hogy jön Sziszó is, de bealudt, nem győzött másnap bocsánatot kérni, pedig nem haragudtam. Ja igen! Jött mégis Rolcsi is, 3 barátocskájával. Megint megállapítottam, hogy nagyon nehéz lesz nekem tanítanom, mert ezekben a tizenévesekben van valami... :) Természetesen Rolcsinak örültem azért a legjobban, mert őt sajna egy évben kb 3szor látom, mert ő fennmaradt Pesten, én meg nem & mint tudjuk, így nagyon nehéz baráti kapcsolatokat ápolni. Rolcsiról annyit kell tudni, hogy sok évvel ezelőtt nagy szerelmem volt, persze csak plátói, de ilyeneket csináltam emlékszem, hogy egy közös ismerősünkkel ellopattam az igazolványképét, csak hogy legyen. Hmm. Milyen kis fanatikus voltam. Így visszagondolva már vicces, de akkor ezeket sokkal intenzívebben éltem át, mert akkor még voltak érzéseim, plátóiak, kimondatlanok, de voltak. Nos, a koncert után 1 liter folyadék elfogyasztása után elkezdtünk mászni (szinte szó szerint) hazafelé Zsuval, szedtünk neki plakátot, kettőt is, örült, hogy jött, azt mondta, hogy legközelebb is. Kezdem felfedezni, hogy egyre többen szeretik a drága 30Yt a környezetemben & ennek annyira örülök, hogy csudi! :) Másnap reggel Andikámhoz mentem, szép sima franciák lettek a körmeim, de most erre vágytam a hosszú fekete korszak után. Utána aludtam délutánig, majd átmentem Dávdihoz angol 2t tanulni. Vagyis elvileg segíteni tanulni, de be kell vallanom, hogy eme anyag végében nem vagyok mérvadó, mert én ezt először szigorlatra tanultam meg. Na azért itt is voltak beautiful emberek: "The more I think, the more I doubt." /Byron/ :) Őt se rugdaltam volna ki sose... Szombat éjjel 4ig Eurovíziót néztem, visítottam Ukrajnán, örültem Magdinak, szétcsúsztam Törökországon meg UKn. Azért voltak nevetséges dolgok, na. Vasárnapi program elvileg az volt, hogy Sziszóval Szilárdra gondolkodunk, ebből az lett, hogy jött nagyon este, nagyon elkezdtük, aztán nagyon beszélgetés lett belőle. Egyre többet beszélgetünk drága Sziszóval, és mindig épülök e beszélgetésekből. Általában csak bólogatok magamban, nagyon sok minden van, amit totál ugyanúgy gondolok, mint ő. Na jó, azért már azt is megállapítottuk, hogy van egy csomó dolog, amit nem. Azon kevesek egyike, akiknek tetszik "az én világom" elmélet. :) Az én világomban én teljesen normális vagyok, tudom. Csak itt nem. De addig, amíg találok olyanokat, akik ezt nemcsak hogy elfogadják, de még tetszik is nekik, addig is kutyát-macskát! :) Sziszó egyébként ahogy belép a lakásba, már előre köszön Rosinak, mókás. Ma végre befejeztem a Szilárd beadandómat, remélem jó lesz, mert vasárnap éjjel fél 3kor világosodtam meg. Ma dolgoztam is, nagy tumultus volt, jöttek a Fehérvári irodából is, majd csütörtökön délután megyek még a héten, mert pénteken REGATTA! :)
Sziszó kedvence: http://www.youtube.com/watch?v=cXbHvmN93J4