Most boldogság van! Ma sikerült az, mit eddig még nem próbáltam sose, de nem is nagyon ajánlom. Kész voltam. Többször Virginia Woolf-szerű idegösszeomlás szélén álltam, de sikerült. És ez a lényeg. Nade akkor most mesélek. Van miről! Ez a tanulás része a dolgoknak úgy kezdődött, hogy egész múlt héten dolgoztam, tanítottam, és 3 órás KRESZekre jártam. Tehát könnyedén ki lehet találni a tanulásra fordított órák számát. 0. Vasárnap éjjel ráadásul még haza is kellett másznom anyuékhoz, mert hétfő reggel háziorvoshoz kellett menni jogsihoz alkalmasságiért. De az is jó volt, bár édes-könyvtárbajárós Sziszoo nem jött velem, pedig én hívtam, mert anyukámmal nyelvtan dolgozatokat javítottunk, eszembe is jutottak a régi szép idők... Jó pár tanítványát mentettem meg a bukástól, természetesen abszolút helyénvaló indoklással. Alap. :) Tanulás persze továbbra is 0. De akkor már rosszul voltam attól, hogy még semmi. Hétfőn visszaértem kb délre, utána rohangáltam leadni a vezetőoktatómnak a cuccot, erre épp hazaérek délután 3ra, mikor csörög a telefonom & Madame Punky 5 percet ad nekem, hogy az Egyetem utcán legyek fagyizni. Ellenkezni se volt időm. Na jó, nem is akartam. Már oly kevésszer látom az imádott lökött banda drága tagjait, hogy kutyát-macskát tanulás! :) ÉS! Először életemben találkoztam Kotlával, blogom rendszeres kommentelőjével, aki szerintem életben kb 80szor olyan jól néz ki, mint a képeken. Érdekes az ilyen. De tényleg. Ez volt az első dolog, amit megállapítottam. 2. Rendkívül érdeklődő, ami persze fakadhat a zsenge korából, de ettől ő is érdekessé válik. 3. Az angol szak mint olyan nem annyira jött be neki eddig, viszont ő sem adja fel (Péki után szabadon), ne is, mondtam is neki, hátha majd tanítom őt is! Háhááá! Az lesz ám a szép! :D Szóval nagyon érdekes volt, Punky fényképezkedett, nagyon elemében volt, jégkréme fele a központi előtti lépcsőn landolt - visítás! Én is szeretlek Punky! És megyünk ma Enikő partyra drága lány! :) Aztán hazaértem & akkor mondom most már aztán elkezdem. El is kezdtem, sokáig nem jutottam, azt tudom. Na de majd holnap, gondoltam nagy bátran. Tegnap viszont egész nap. Beosztottam: reggel 8tól délután 5ig-6ig modernizmus, utána szövnyelv. Na ebből persze az lett, hogy a szövnyelvnek este 8kor álltam neki. Alap. Ez is. Azt egyszer elolvastam, aztán ennyi. Rosszul voltam az idegességtől. Mert a modernizmusnak mindenképp sikerülnie kellett, mielőtt még elmászok. Na aztán ma! Reggel odamentem 9re, modernizmusból azonnal bementem első körben. Rolling Stones rámnéz, azt mondja: "Eliot." Azt hittem mindjárt megcsókolom, mert ez volt minden vágyam: a kedvenc művem a Waste Land, abból is a Fire Sermon, abból tartottam előadást Bús Évánál, egyetlen kedvenc tanáromnál itt az egyetemen. Imádom ám őt! És ma találkoztam vele. És nem értettem miről beszél. De lehet, hogy én nem figyeltem eléggé... Akkor jöttem ki Rawlitól. Egyébként megint megállapítottam, hogy szerintem nagyon szép az a nő, igényességét pedig felülmúlni... De komolyan. Tényleg szép. És okos. Érdekes. Annyit mondott a végén, miközben én pszichoanalizáltam őt, hogy: "Jó!" És ennyi. 4est kaptam. Örültem nagyon-nagyon. Aztán meg mehettem szövnyelvre. Hááát. Kompetenciám a 0val volt egyenlő, de drága Punky segített visszahozni belém az életet & átvettünk közösen kb 8 tételt. Hasznos volt. Lelkileg mindenképp. Mert amit húztam, az persze nem volt benne abban a 8ban. Ez is alap. Hát aztán elkezdtem gondolkodni józan paraszti ésszel, hogy mi lehet ebben a tételben. Itt tenném hozzá, hogy Kenesei Andi órái igen hasznosnak bizonyultak számomra, mert ami eszembe jutott, az tőle ragadt rám. Örültem. Aztán gondoltam megpróbálom. Kiültem & elkezdtem beszélni, de úgy, mintha legalábbis én tanítanám e témát... Hehe. Közben végig visítottam saját magamon, hogy de kééééész. Közben Zsuzsa néni átlapozta az indexemet, mosolygott, de itt tenném hozzá, hogy nagyon megéri legalább egyszer nála lenni gyakon, mert utána brutális, hogy mennyire számít nála, hogy ismer. És ha egyszer úgy ismert meg, hogy okos vagy, utána már lehetsz néha buta is. :) A lényeg, hogy Szilvi most utál, mert én jobb jegyet kaptam, mint ő & ő 4 napot tanult rá & csak 4est kapott. Különben tényleg igazságtalanság. Dehát én mindig elmondom, hogy milyen szörnyű ember is vagyok valójában, csak senki sem hiszi el elsőre... :D Hadd idézzek kedvencemből: "The lady of situations".

Új idézetek kerültek fel a falamra:

"Shall I at least set MY lands in order?"
"Do I dare disturb the universe?"
"I can connect nothing with nothing
The broken fingernails of dirty hands
My people humble people who expect NOTHING."

Elgondolkodtató. Most pedig mindjárt megyünk inni Punkyval & Ágilánnyal. Juppíí! :)