Szóval akkor nieuw bericht, azaz új bejegyzés. Ja, mert azt nem tudom említettem-e már, hogy mióta kinn vagyok, a blogom, meg minden másom automatikusan átváltott hollandra, biztosan azért, hogy így is tanuljam ezt a gyönyörű nyelvet. :) Mókás egyébként. Már egy csomó szót tudok. Például az afbeelding képet jelent. Szóval épp most kaptam ihletet Sziszóókától, akivel msnen beszélgettünk. Egyébként itt jegyzem meg, hogy tényleg nem értem néha az életet, hogy mért mindig a jó embereket bántják. Mindegy. Egyszer minden igazán jó ember visszakap minden jót, amit megérdemelt. Vagy még többet.

"Miért mindig a szimpatikusabb állatok a vesztesek, olyanok akár a Gyalogkakukkban a prérifarkas, aki lukat üt a canyonba, mégis mindig újra próbálja..." /Hiperkarma: ?/

Nos, nem írtam már egy ideje. Igen, szóval az órarendnél maradtunk le. Egyébként azóta nem sok minden történt ám. Az úgy volt, hogy nekiállok fordítani, aztán mindig vagy beszélgettem valakivel, vagy filmet néztem, vagy bicajoztam. Óóóóó, hát erről jut eszembe: képzeljétek, tegnapelőtt 4 órán keresztül sikerült bicajoznom, na nem kell megijedni, nem ilyen nagy a város, csak Veronika nagyon könnyen & gyorsan betalált, csak amikor eldöntöttem, hogy na akkor most irány haza, akkor úgy eltévedtem, de úgy! Igen. Úgy, hogy Haarlemben kötöttem ki. Nos, mint utólag kiderült ez nagyon, de nagyon messze van a központtól, mondjuk ezt éreztem is egy idő után. Tegnap Elmo ezen pörgött 5 percig, hogy te jó ég, kinn voltam a Haarlemben bicajjal. Hát azért nekem ennyire nem volt nagy szám, az már inkább, hogy utána vissza a Centraal Stationre, aztán megvárni a 9es villamost & követni hazáig. Egyébként ma már megállapítottam, hogy most már tényleg tudom az utat hazafelé. De TÉNYLEG! :) Nos igen, ez volt tegnapelőtt. Rossz hírek (mert az én életemből ők sem maradhatnak ki sose): a projektosztály nagy kegyesen közölte, miután már legalább 2 emillel zaklattam őket, hogy majd csak szeptember közepén jön meg a pénzem. Na mondom az király. Mindegy. Kértem anyuéktól kölcsön. Mondjuk nem örültem neki, mert utálok tartozni, a szüleimnek meg aztán végképp. De legalább van pénzem a lakbérre, amit holnap kell kifizetnem, meg marad egy pici, hogy éljek 10ig. A magyar diákos munkának is kampó, persze ott is nekem kellett zaklatni őket, hogy mondjátok már meg, hogy mi van, tök mindegy, hogy jó vagy rossz, de tudnom kell. Na, visszaírt a csaj, hogy pillanatnyilag nincs szükségük magyar diákra. Na mondom, szép, hogy hirdetik neten, direkt arra hivatkoztam, aztán meg azt mondja nincs szükség rá. Fuck You! Really. Le is szedték gyorsan a websiteról. Meg azt azért odaírta, hogy ahogy lesz munka, azonnal szól. Na persze... Szóval ennek a munkának annyi. Mondjuk úgyis várnom kell. Jajj, tényleg, szerintem még ezt sem mondtam: szeptember 12én megyek a SofiNumberömért. Juhúúú! :) Szóval addig igazából nem is nagyon érdemes munkát keresnem, mert anélkül nem dolgozhatok. Ma is például, mert ma aztán voltunk munkanézőben a belvárosban, szerintem azonnal kezdhettem volna egy souvenirshopban, ha lett volna SNöm. Mindenesetre azért kitöltöttem 2 jellapot 2 souvenirshopba, meg voltam a seedshopban, ahogy megígértem, kedves olvasó, de most jön a durva rész: 3 darab nyelv kevés volt nekik. Akartak még franciát meg spanyolt. Hülyék ezek. Egy seedshopba??? Most viszont kaptam egy nagyon jó tippet a drágaságtól! Hogy próbáljak meg hoteleket, mint recepciós. Hmmm. Tényleg jó ötlet. Úgyhogy holnap ha befizettem a pénzt, hazajövök, és CVt küldözgetek szerteszét. Beautiful! :) Nagyon hiányzik. A legtündéribb ember, akit valaha ismertem. Ááááááá, és nem hiszitek el! Ki fogja neki tanítani az angolt nemzetközin? Nem, nem a Laca. Bár az is vicces lett volna. Hanem! Kenesei! :))) Mókás. De amúgy én örülök neki. Bárki bármit mond, szerintem nagyon érdekes nő, és nagyon okos. Én szerettem az óráit. Bár, a nyelvtöri néhol picit uncsi volt, viszont a szövnyelv már érdekesebb. Meg mondjuk ott már ő is teljesen másképp viszonyult hozzánk. At least hozzám. :) Meg a S.U.C.K.esten! :) Óóóóó, a szakest! Jövőre úgyis megint mi szervezzük, az is tuti! Mekkora buli lesz megint! A Pannon Egyetem híresen legjobb szakestje minden évben! Juhúúú! :) Nos, hol is tartottam? Mindig megzavartam általam imádott emberek... Szóval szeretem őt. Nagyon. Ööööööööö, most megint elkalandoztam. Jaaaa, írok egy idézetet ide fel, csak meg kell hallgatnom ahhoz. Ááááá, most majdnem ideírtam, hogy pill. :D Na, felírtam. Tanulságos. Szóval lassan befejezem, mondtam Oszinak is, mert még lefekvés előtt el akarja olvasni, amit írtam. Picit fura tudni különben, hogy kik olvassák a blogom. Érdekes. De jó érzés. Jaaaa, hát itt jutott eszembe drága exlakótársam, Szilvi, aki végre kommentelt. Mert ha jól megfigyelitek, már nagyon rég nem kommentelt a kutya se. Pedig a régi szép időkben! :) Zsolesz, Balázs, tessék megnézni a blogotokat, mert én viszont imádok kommentelni. Alap. Jajj, nem is: NYILVÁN. Nemtom mi van Rosival, tisztára depressziós vagyok a gondolattól is. :( Persze tudom, hogy jó helyen, és hogy Laca & az anyukája biztos vigyáznak rá, de akkor is! Nincs itt. Nincs velem. Az én drága Rosim! Kis gyönyörűség. Kezd végetérni szívemben a nyár. Kapolcs, Akali, Oszi, a búcsúbulim, Szonja, Sziszóó, a lökött banda, a drága csoporttársaim, Ricsi, a vezetés a piros kis Suzukiban, a "Nekeeeeem?!?!"-nap vagy inkább napok, Dávdi, Utcazene Fesztivál, és még számtalan gyönyörű szép emlék... Hmmmm, imádok ezekre gondolni, mert ilyenkor mindig jó kedvem lesz! :) Na, akkor még jöjjenek a képek, mert már kezdek fáradni, és már dögunalmas lehetek (ugye Sziszóó):

Találtam ma kacsákat a házunk mellett. Róluk pedig most eszembe jutott, amit ma Jos (az egyik koordinátorom-tanárom) mesélt, hogy semmi bajuk az immigránsokkal, de egyszer egy spanyol család betelepült egy parkba egy kis házikóba, amit valószínűleg gyerekeknek építettek, ami nem is lett volna baj, csak halál természetes módon elkezdték a parkban lévő kacsákat enni. :)

A bicajom látható a házunk előtt. Szerintem nagyon illenek egymáshoz. Mondjuk a bicajom picit szebb. :) Ma ráébredtem, hogy mim nincs még hozzá: bicajpumpám. Bizony! :) Azt valahogy elfelejtettem...

És bizony, az ott, az ülésem alatt a 100kilós záram a bicajhoz. De legalább nem lopják el. Remélhetőleg. Igaz, hogy mindig annyit szenvedek vele, és biztosan olyan látványosan, hogy az emberek mindig odajönnek segíteni...

Veronikának még korán van így délben. Az a hagyjálbékén állapot. :) Jaaa, és a legjobb! A hollandok nem tudják normálisan kimondani a nevem, mert nekik minden v=f, úgyhogy én itt nem vérá vagyok, hanem feronika! Meg mindig azt mondják, hogy elefétör (elevator), meg emtífi (MTV --> jelzem, ezt volt a legnehezebb kitalálni). Édesek. Tényleg. Mint az ötévesek. "Hollands are cheap bastards" as Simon said. Tényleg, régen láttam Simont. Pedig elvileg ő a studentmentorom, neki kéne állandóan mutogatni a várost meg ilyenek. Anyway. Kutyátmacskát. Nekem nem kell segítség. Nem kell idegenvezető. Szépen lassan (akár 4 órás bicajtúrák árán is, de) megismerem a várost. Még max egy hónap, és kívülről fogom tudni minden utcáját.

Ez most nem lesz annyira izgalmas, mint nekem volt, de jó érzés volt ismerős dolgot látni. Mármint elméletben ismerőst, gyakorlatban megvalósítva. Montessori iskola. Meg is fogalmazódott bennem hirtelen, hogy megváltoztatom a pepszi szakdogámat, és inkább azt is Amsterdamból írom, csak mondjuk valami reformpedagógiás cuccból. Például összehasonlíthatnék 2 reformsulit itt. Vagy ugyanolyan típusú (2 Montessorit például) iskolákat, egy hollandot és egy magyart. Hmmmm. Not a bad idea. :) Majd Ernővel kell megbeszélnem. Persze majd biztos megint jól kielemez szexuálpszichológiailag, ahogy szokott, de leszarom. Csak olyan dolgokból írom a szakdogáimat, amik iszonyatosan érdekelnek, meg amik talán mások számára is építőek lehetnek. Vagy csupán elgondolkodtatóak.

Itt a mese vége mára, zárul Misi mókatára. Vagy valahogy így. Óóóó, hát már erre sem emlékszem. Ejnye. :) Továbbra is szeretlek Benneteket, továbbra is Magyarország az nem, és továbbra is minden beautiful, csak néha nem. Mindenkinek respekt, hogy idáig bírta, tessék kommentelni, leveleket írni nekem, satöbbi, satöbbi, satöbbi, ahogy kedvenc Rolling Stonesunk mondaná! Millió puszi! :) Ja & vegyetek repjegyeket! Sürgősen! Főleg Oszi! :) Of course...