És akkor amit már rég megígértem, képek a bicajról, azaz Unstealableről. Az első képen, melyet természetesen utoljára készítettem, és vaku nélkül, mert az összes vakus képen fénylik a lényeg, a csengőm látható, na ki van rajt? Hát persze, hogy Bob! :) Alap! Egyébként ezt már ajándékba kaptam a bicajboltból, mert megérdemeltem! :)
Zárbemutató következik, melyeknek köszönhetően mostantól mindig legalább 5 perc az elindulás, illetve a leparkolás, de reméljük, megéri. Mindegyik fajtája legjobbja, az elsőt általában az első kerék lerögzítésére használom, és még kulccsal is nehezen nyílik ki, nemhogy anélkül! :)
Zárbemutató következik, melyeknek köszönhetően mostantól mindig legalább 5 perc az elindulás, illetve a leparkolás, de reméljük, megéri. Mindegyik fajtája legjobbja, az elsőt általában az első kerék lerögzítésére használom, és még kulccsal is nehezen nyílik ki, nemhogy anélkül! :)
Ezt a zárfajtát nagyon szeretem, mert alapból rá kell szerelni a bicajra, a hátsó kereket rögzíti, egy darab kulccsal nyílik, ami nyitott állapotban benne kell legyen a zárban, mert egyszerűen kiszedhetetlen. Érdekes. De messze a kedvenc...
És akkor a már ismerős, jó öreg, legvastagabb záram, aki nem hagy el engem, még akkor se, ha alóla kilopják a biciklit ugyebár... Őt pedig továbbra is fákhoz, illetve bármihez, ami nem mozdítható, való hozzákötözéshez használom. Nos. Sok idő kellene az ellopáshoz. Tényleg.
És az elengedhetetlen bicajtáska, ami nélkül én egy napig se tudnék itt élni. És itt kell megjegyezzem, hogy ez szerintem sokkal szebb, mint a rózsaszín volt. Szeretem! :)



No comments:
Post a Comment