Nyuszifülek! Most értem haza, az elmúlt négy napban ez lett az életem... :) De ma volt eddig a legjobb napom! Ma éreztem először, hogy szeretem a munkámat, hogy engem is kezdenek megszeretni a többiek, és hogy elkezdték látni, hogy megy ez. Méghozzá jól! Jó, nem kell ám hozzá nagy tehetség, de ők annyira el vannak tőle ragadtatva, úgyhogy ma büszke voltam magamra. Ma volt az első olyan nap is, amikor nem voltak magyarok a shopban. Minden nap vannak. Tegnap például épp hülyéskedtem Juergennel, az egyik tündér sráccal, hogy magyarul a thank you köszönömöt jelent, erre 10 másodterc múlva megjelenik előttem két magyar csaj, és elkezdtek magyarul beszélni hozzám, mondván hogy hallották, hogy magyarul beszélek. :) Mindig jó érzés végre anyanyelvemen beszélni. De komolyan. És ez nagyon távol áll a "Szeretem Magyarországot" dologtól Nagy Krisztián, úgyhogy nehogy elkezdj örülni! :) Csak jó és kész. Főleg a káromkodás hiányzik. Komolyan. :) Na, szóval ma jó napom volt. Csak most picit rossz érzésem támadt, mert ma nem beszéltem egy barátommal se, Oszival se, anyuékkal se, és már ez is olyan szokássá vált, hogy mindennap beszéljek mindenkivel. Hát igen. Ez a délutáni műszak hátránya. 14től-22ig. Egyébként én ezt szeretem jobban, mert délután 5től helyet váltasz, ettől az egész napod izgalmasabbá válik. Mármint úgy váltasz helyet, hogy mondjuk ha addig a new shopban voltál, akkor átmész az old shopba T-shirtözni. :) Na ez szép lett. De én például ma így dolgoztam. Szóval bicajom még nincs, most strippenkaarttal járok. Holnap elvileg IKEÁt tervezek suli utánra, remélem tényleg kimegyek most már. Mert gondolom haza nem holnap fogják nekem szállítani a dolgokat, és akkor még várnom kell egy csomót. Bár, remélem nem. Új szobát akarok! Ez most már nem jó. Nagyon pici az ágy, nincs fotelem, sem szép zöld lámpáim. Fúúúúúú, nagyon szép lesz ám!!! Majd csinálok az új szobámról egy csomó képet, okééés? :) Na aztán majd holnap este esszét kell írnom szerdára, meg hollandot tanulok, de ennyi. Szóval holnap este remélem már leszek normálisan, ahogy eddig. Na, én most elmászok. Még egyszer bocsi mindenkitől, aki akart ma velem beszélni. Oszi nagyon hiányzik Veronikának. De lassan már csak egy hónap! :) Mááóó! Ááááá, és ma Zsófia van! Szóval akkor Zsófiim! Nagyon-nagyon BOLDOG NÉVNAPOT drágaságok! Millió puszi innen a távolból, minden egyes olvasómnak, mindenkinek, aki folyamatosan energiát ad nekem, napról napra, hogy mindig legyen miért felkelni, mindig legyen minek örülni. Köszönöm! Nektek! :) Dank je wel! Tot ziens! Dach! :) Ja, és majdnem kihagytam: Minden mooi!