26 May 2008

róka

Hopp-hopp! Majdnem elfelejtettem elmesélni, és magamnak rögzíteni, így még inkább tudatosítani, hogy lelki társsá avanzsálódtam. Eddig is az voltam, kölcsönösen, de most végre hallottam is, és az mindig jobb. Hallani. Hm. Tényleg olyan különben, mintha magammal találkoznék. Teljesen. Meg magammal beszélgetnék. No jó, azért nem mindenben, és nem mindig. :) Róóóókaaa. Nyomi. Hmhm. Nem lesz ez így jó Veronika. Felhívom figyelmedet, hogy 42 nap. Mr. Élet, várom válaszod, hogy ezt most mért? És már hiányzok is. Persze nekem is, hogy a fene egye meg! :) Egyébként a végeredmény még mindig az, hogy köszönöm szépen, iszonyat hálás vagyok, a legjobb zárás, éljenek a lelki társak, gyönyörű szép hetet kívánok mindenkinek! Nekem az lesz! :) Ennyi! Pusziiii!

No comments:

Post a Comment