animáció mindenütt :)

Még mindig nincs értékelés. Egy szál se. De azt már megtudtam, hogy Bárdos szerint a dolgozatom nagyon innovatív és nagyon bátor vagyok, hogy így vállaltam a személyes véleményemet egy csomó dologban. Persze ettől még lehet 2es is akár. Mindegy, engem már nem is annyira a jegy érdekel, hanem az, hogy tudjam, hogy tudjak arra is készülni, mert nekem azt kell nagyon megnyomnom, hogy ügyesen átmenjek. Tudom, hogy a diplomám 36426 kérdést ébreszt általában az emberekben, ezért erre fel is kell készülnöm. Péntek körül megcsinálom a Powerpoint előadást, meg a védéskor valószínűleg elhangzó kérdésekre készülök. Ez a tételkidolgozósdi nekem nemigazán megy, be kell valljam, sose ment nagyon, mert ezt így mind egyszerre megcsinálni lusta dög vagyok. Úgy döntöttem inkább animációt játszok ezzel is, és holnap veszek szép ragasztóstiftet, meg celluxot, meg szövegkiemelőt (3 színt legalább), és összevagdosom az anyagaimat, amik amúgy is megvannak, és amik amúgy is csak a lényeget tartalmazzák, és inkább könyveket olvasgatok, ha már egyszer ügyesen kivettem őket, és most meg csak itt állnak ők is. Tudom, tudom, nem is kell mondani, hogy borzalmas így készülni államvizsgára, igazából még fel sem fogtam, hogy tényleg mehetek, hogy tényleg sikerült megcsinálni ezt a félévet, amit még januárban eléggé kételkedve fogadtam. És! Ha már csak ez nem sikerül, akkor januárban már csak ezt kell megismételni! Hihi! Merthogy én mostanában új szakdogát nem írok, az is tuti. :) Szóval így megy ez, szeretnék picit jobban koncentrálni most a tanulásra, de nem megy. Evvan - ahogy Éva mondaná. Apropó Évabuli! Iszonyat jó volt, csakúgy, mint tavaly, de idén ott volt Terrence és Paul is, akiknek külön örültem, mert okos embereknek tartom őket, és imádok velük beszélgetni. Hát ezt meg is tettem, meg persze amiért mentem: Évával jót diskuráltunk különböző zenei stílusokról, mérnök és bölcsész pasikról, miegymásról. Szilvikém, Nórikám ott volt, ennek külön örültem, Nórival Palora Expon is találkoztam, meg is lepődött. :) Én nem. Én nem lepődöm meg már semmin, olyan spontán az életem mostanság. Ennél már csak A'damban lesz spontánabb, és izgisebb. Most is az, de ezt az állandó jó kis magyar stresszt tudnám megint hiányolni, mint ahogy tettük azt előző félévben teljesen. És milyen jó volt! Node! Már csak 26 nap, és megint jó lesz. Fájni is fog persze, de nagyon más lesz most. Bármikor mehetek bárhova. Azt csinálhatok, amit akarok, nem köt semmi sehova. Ez. Ez az abszolút modernista felfogás kell most az életembe. :) Mi van, ha drága konzulensem egyszerűen csak elfelejtette, hogy ma küldenie kell az eredményt? Illetve már tegnap kellett volna, de erre nem is mondanék már semmit. Hohó! Kiértékelve a szavazást, örülök, hogy legtöbben úgy gondoljátok, hogy túl bonyolult és jellemezhetetlen vagyok, mert én is így gondolom. Komolyan. Szeretnék egyszerű lenni, számomra is megfejthető, de ez még egyelőre egy quest az életemben, amit szintén meg kell oldanom. Már sokat haladtam az elmúlt 24 év során, de még sok munka áll előttem. Az, hogy aranyos vagyok, köszönöm szépen, mindent megteszek az ügy érdekében. Nem voltam mindig ilyen én sem. És még mindig nem vagyok aranyos egy raklap ember szerint - főként egyébként azok szerint, akiknek valójában közük nincs hozzám, mert akiket szeretek, azokat nagyon szeretem, ahogy azt mindenki tudja. :) A vicces most csak egy szavazatot kapott, csakúgy, mint a heartless and evil, ami azóta visszatérő jelzővé nőtte ki magát életemben, és imádom azt az idiótát, aki bejelölte (zárójelben jegyzem meg, hogy tudom ki az). Nagyon nehéz lesz nélküle, ezt már most tudom, de most nem tehetek mást. Mennem kell, de még itt vagyok, ahogy azt oly sokszor elmondom azoknak, akik már most búcsúznának. Épp elég lesz júliusban. Hm. Már elképzeltem, ahogy ott ülök a bécsi reptéren, és az eddigi életemen flashelek. És aztán ahogy felszáll a repülő, és aztán ahogy meglátom imádott városomat a levegőből. És ahogy kiszállok Amsterdam Centraalon. Na az. :) Már most érzem, most látom, hiányzik minden onnan, de azt kell mondjam, végkövetkeztetésképp, hogy főleg a pénz, de az nagyon. Meg az életszínvonal. Meg a stresszmentesség. Meg a boltok. Meg minden na. Még mindig semmi eredmény. Nevetséges. Durván. Holnap megyünk Dumaszínházba, Kiss Ádám lesz (Róka kedvence) és a Badár (imádom!). Jajj, de kéne már tanulnom gyerekek! Igazából megint azt rossz végignézni, amit minden vizsga előtt, ha másokkal laktam, hogy a körülöttem lévők úgy, de úgy készülnek, hogy wow, le a kalappal. Durván. Én meg! Heh! Hát nem is tanítanám azt tiszta szívvel, hogy hogyan készüljünk vizsgákra vagy netalántán államvizsgára. Hehe. :D Escapee vedleni fog, ezért ügyesen nem eszi meg a 8 centis sáskát, melyet Kata csak úgy hív, hogy Rezsőke. :) Akaliba akarok már menni nyaralni, lógatni a lábam, nem csinálni semmit. Na majd pepszi államvizsga előtt. Negyed 10 van, semmi eredmény. Már nem is érdekel, ma már nem fogjuk megkapni. Nem szeretem ezt. Én csináljak meg mindig mindent időre, és ugyanezt nem látom a másik oldalon. Elhiszem, hogy sok dolguk van, de nekem is lehetne. Na ez az, amit például gyakorló tanárként folyamatosan figyelnünk kell. Olyan és annyi munkát adunk-e gyerekeinknek, amit mi magunk is meg tudnánk csinálni, időben, lelkesen. Ha nem, akkor miről beszélünk? Hohó. Escapee ott áll a sáskával szemben. Elugrott. Rot op. Hülye sáska. Fujj! Na gyerekek, elmászok, holnap hozzák nekem az utolsó könyvet is ami kell, aztán most már jujj, de tanulok! Hehe! :D Cupp!