07 September 2008

wow

Wow. Azért ezt tényleg nem hittem volna. Mindig próbálom elmagyarázni külföldi barátaimnak, hogy mi is az iwiw, és hogy mit is jelent számunkra, de sosem értik, maximum kapizsgálják. Pedig igenis sokat jelent. És az, ha valaki azért töröl az ismerősei közül, mert el akar felejteni. Amazing. Vagyis nem tudom mi a célja ezzel ennek a bizonyos illetőnek, de azt hiszem ez most tényleg rosszul esett. Annyi minden után! Wow. Aztán az első sokk után mindig elgondolkodik az ember, hogy vajon mért? Én sosem tennék ilyet. Sosem csináltam, nem is fogom. Mindenkit, akihez valamilyen - bármilyen - kapcsolat fűzött az évek során továbbra is a fejemben és szívemben őrzök, és sosem akarnék kitörölni semmit sem onnan. Merthogy mindenből tanul az ember. Vajon abból mit tanul az ember, ha fogja, és egyszerűen megpróbál kitörölni másokat az emlékezetéből, iwiw barátai közül, a szívéből? Ez lenne a megoldás? Azt hiszed, hogy ezzel ennyi, vége? Azt hiszed, hogy úgy kell lezárni a dolgokat, ahogy Te tetted? Heh! Nos. Lehet, hogy én gondolkodom másképp, de ez abszolút nem fair. És tudjátok, nem is az érdekel, hogy velem szemben nem fair, hanem, hogy egy ember mániákusan ki akar engem törölni az emlékezetéből. Hát tudod mit? Tudom, hogy sohasem fogsz elfelejteni, és tudom, hogy soha senkivel nem voltál olyan, mint velem, és nem is leszel soha. Soha. És azt is tudom, hogy még mindig szenvedsz, de ezt is csak magadnak köszönheted, mert ha nem zársz le valamit normálisan - hangsúlyozom, normálisan - akkor mindig ott fog maradni a kis szívedben, fejedben. Wow. How can people be so heartless? Tényleg. Heh. Még mindig nem hiszem el. Mindenesetre a célodat nem éred el, nem foglak utálni, ahogy te engem, sosem tudnálak, mindig is szerettelek, mindig is foglak, csak egyszerűen idegesít, hogy nem bírsz értelmesen élni még mindig. Teljes szívemből kívánom, hogy soha többé ne találkozz még csak hozzám hasonló emberkével se, mert akkor aztán tuti boldog leszel a felszínes kis világodban, amiről azt hiszed, hogy annyira igazi. Komolyan. Good luck! Én csak azt szeretném, ha majd egyszer még életed folyamán átélnél valódi dolgokat. Eszméletlen. Komolyan. Heh. Most tényleg kiakadtam azt hiszem. Wow. Érdekesek az emberek. Nagyon. Annyira próbálnak továbblépni, és a lehető legrosszabb módon teszik. Tudod mit? Pontosan tudom, mire gondolsz épp most, vagy bizonyos szituációkban. Pontosan tudom, mit éreztél, mikor úgy gondoltad, azt választod, hogy törlés az ismerősök közül. Egyrészt persze mondhatnám, hogy gyerekes. De ez ebben a korban már nem gyerekesnek számít. Tudod mi ez? Az abszolút képtelenség arra nézve, hogy szembe nézz a világ valódi dolgaival. Remélem egyszer majd rájössz, mit akartam, de még inkább, hogy Te mit akarsz az élettől. Merthogy egyelőre fogalmad sincs, az is tuti. Fogalmad nincs, mik azok az érzelmek, fogalmad nincs semmiről, ami igaz. És tudod, mondhatnám, hogy kutyát-macskát, csakhogy ez különböztet meg bennünket egymástól. Engem mindig is érdekelni fog, mi van Veled, hogy végre boldog vagy-e már. Sosem tennék ilyet. Azt, amit Te csináltál. Soha. Wow. Még mindig. Hm. Legalább megint lesz min flashelnem egy darabig. Eszméletlenek az emberek. Hogy mennyire próbálják egymást bántani, miközben a leginkább saját maguknak ártanak! Wow. Hát hajrá, én csak azt tudom mondani. Nyugodtan próbálj bántani. Már épp eleget sikerült, de ne hagyd abba! Remélem, egyszer rájössz...

No comments:

Post a Comment