29 July 2007

Kapolcs

Na ez van a kis kötényemen. :) Csodálatos! Most Veronika boldog. Mert Művészetek Völgyében van. Sőt. Ma már voltak nála vagy vele tündéri barátai is, Rolcsi & társai. Ők is nagyon fognak hiányozni. Most épp nagyon sietek egyébként, mert 7től van kb 8 helyen 20 féle program & nagyon rossz, mert mindegyiken szeretnék résztvenni, de nem lehet. Tehát szelektálás lesz. Tegnap este óta vagyok lenn, esőben, sötétben felvertem kis sátramat, ami nagyon kényelmes, alig tudtam felkelni ma reggel... Aztán voltam Balkán Fanaticon & Kistehénen, felvettem videóra a kedvenc számomat, aztán izomból elkezdett szakadni az eső, gondoltam eljövök, mivel mások is eljönnek, és akkor majd jó gyorsan felvesznek stoppal. Hát nem így lett. Kapolcsig sétáltam. Közben megismerkedtem 2 16 éves tündér szentesi gimis leendő szitus sráccal, mondtam is nekik később, hogy milyen kis tipikusak, de aranyosak. Színészek. Érdekesek. Nem e világon élők. Életművész mind. De legalább beautifulok. Imádok stoppolni. Nagyon jó móka. Gyönyörűszép autókban ülök, érdekes emberekkel beszélgetek. Még ha csak 5-10 percig is. De itt pont ez a lényeg. Mindenből egy kicsi, ami a végén nagyon sokká áll össze. Egy évre elegendő élményadag. :) Ma reggel esett az eső, úgyhogy nem tudtam menni Szőke András osztályfőnöki órájára, de majd holnap. Illetve holnap nem, mert be kell mennem 4 & fél órát vezetni Veszprémbe, mert kedden forgalmi... Durva. Ja! Majdnem vezettem. Egy sráv enyhén ittasan rámszállt a barátaival mikor stoppoltam. Aztán felajánlotta, hogy vezessek én, vigyem el őket, meg akkor már magamat is. Hát elgondolkodtam. De nem. Nem voltak szimpik. Tudjátok. Tipikus nyomulós-unalmas típus. Szánalmasak. Hát igen. Nagyon sokféle ember mozog itt. Vadállat hajgumit vettem, amit Rolcsi sikeresen lealkudott nekem ezer forintra. Jóóóóó, tudom, hogy még így is brutál drága, de ha látnátok! Parádé! :) Akali már most hiányzik, Rosi még annál is jobban, de rábíztam Ricsire, aki egy tündér, és extrán értelmes, úgyhogy nem lesz baj. Óóóóó, mennem kéne. Sőt, megyek is, mert Völgy csak egyszer van egy évben. Mindenki, aki most ezt olvassa, jöjjön le hozzám! Most! Azonnal! Szeretlek Benneteket! Pusziiiiiiiiiiiii! :)

24 July 2007

megint sötét volt mikor ezt írtam

Folytatom kis életem történéseit. Egyre nehezebb & nehezebb lesz itthagyni az általam szeretett Magyarországot. Na, képzeljétek! Volt búcsúbulim! Hát mit mondjak: beautiful volt! Olyan, de olyan ajándékokat kaptam, hogy teljesen meghatódtam. Pedig én, szívtelen Veronika olyat csak filmeken szoktam. De ez most olyan volt, mint egy film. Néha hihetetlen, de végig szép. Imádom a barátaimat. Kaptam Esztikétől Spongya Bobot, amit azóta mindenki meg akar venni, háhááááá, pedig ilyen csak nekem van! Zsuzsitól, Nóritól, Szilvitől & Zsófitól pedig sok-sok beautiful dolgot, meg hasznosat. Az ilyet meg végképp szeretem. Amsterdamról már lassan tényleg mindent tudok, annyi könyvem van már. És az összesben leírt dolgokat mind végig fogom ám játszani. Bizony. Csak már ott lennék. Mert most megint olyan érzés van, hogy itt nemhogy felesleges vagyok, hanem inkább zavaró tényező. Több szempontból is. Sőt, tudjátok mi a legjobb? Mikor a szemetekbe mondják, hogy menj már ki, tűnj már el! Na, ennél nincs is szebb… Visszatérve, nem fordulunk be Veronika. Az összes gyöngyállatot le fogom gyártani, főleg a fókát, mert az tündéri. Ricsinek ma mondtam, hogy írok egy könyvet az életemről. Azt mondta, hogy biztos jobb lesz, mint a Csernusé. Pedig nem is, mert ő egy férfiisten. De lehet, hogy fogok. Ezen is ma gondolkodtam el. Meg sok minden máson. Ez egy ilyen gondolkodós nap volt. És nehéz sötétben írni, ha az ember nem gyors & gépíró. Jelzem. A lökött bandától mi mást kaphattam volna, mint valami főzésre utaló cuccot (amúgy mindenre gondoltam volna, csak erre nem): egy kötényt egy Punky által összemontázsolt képpel. Csak ebben fogok főzni hátralevő életemben. Az tuti. Sziszóó szerint (aki egyébként nem alkoholista, itt jegyzem meg) nem nehéz. A drága hollandusoknak eldöntöttem, hogy gulyáslevest fogok csinálni, mert az biztos finom & nagyszerűen képviseli Magyarországot. Mint én. Háhááááá! Azért picit mindig sír a szívem. Érdekes. Másnap afterpartyztunk a 4 órás Balatoni fürdőzés & 2 óra alvás után. Itt említeném, hogy bárki bármit hall is majd, az én kuglófom finom. És tudok sütni. Ha már főzni nem. Kutyát macskát. Ezt már az egyik cseh animátorlánytársam is tudja. Üzembiztosan. Ahogy Krisztián mondaná. Óóóó, még itt Akaliban is szeretek lenni. Szörnyű. Könnyebb lenne, ha tényleg utálnék mindent & mindenkit.

Fontos tények & teendők Veronika életében: holnap megyek Utcazenére a lökött bandával. Szerda- csütörtök- péntek vezetek. Szombaton megyek Kapolcsra & ott leszek jövő péntekig. El se hiszem. Ez lesz a tizedik Művészetek Völgyém. Aztán közben 31én elmászok egyet poénból forgalmizni. Azért lesz poén, mert szerintem nem fogom tudni levezetni még a kötelező órákat se, meg már nem nagyon tudom komolyan venni. Szóval nem annyira érdekel ez most. Vezetni imádok, de ez felesleges nyűg, mert úgyse most tanulsz meg vezetni, hanem majd ha a saját autómat fogom vezetgetni. A kis Honda Civicemet. Aztán nemtom. De a közeljövőben ez fog bekövetkezni. Fáradt vagyok ám. Meg a jelszó erre a nyárra is él: „Amit összemuzsikálsz nyáron, azt raktározd el télre, szóval ennyit arról, hogy dicső, szóval ennyit arról, hogy szégyen, amit összekuszálsz nyáron, azt bogozd ki télen”. Hát a kuszálás már tényleg nagyon jól megy. Ahogy Rolling Stones mondaná: beautifully. De bizonyára lesz olyan hosszú a tél, hogy minden a helyére kerüljön. Meg mindenki jól elfelejtsen. Jujjujj! És megyek ám 30Yra szerdán is, csütörtökön is Völgyben! Hát ez sáláláláláláááá! Ja & csak hogy visítsanak azok, akik szerint képtelenség velem együttélni: Dávdikám kiköltözött egy sátorba kevesebb, mint 3 hét együttélés után. Most hallom a visításokat. Legkedvencebb lakótársam viszont tényleg nagyon hiányzik. Rosi is mindig mondja: Köcccsssőőőőg. Pont így. Szilvi egy tündér. De ez is ma fogalmazódott meg bennem, hogy most már nemcsak hogy visszajövök, de nagyon kíváncsi vagyok mi lesz, ha hazajövök. „Viszonylag nagy bajom van a szerelemmel, hogy rövidebb a fonál, mint ameddig tart az ember.” Folyamatosan ipszit hallgatok már kb 2 & fél órája. „Akkor kezdem el, amikor más már befejezte.” És hogy ez mennyire így van. Csakazértis érdekes az élet. Mindig akkor találsz rá, mikor el kell azt veszítened. És most tök mindegy, hogy csak fél év. Az nem csak fél év. És eddig is nehéz lett volna itthagyni, de ezek után még 20milliószor nehezebb lesz. Ááááá, még a végén lesznek érzéseim. Fujj. Sürgősen abba kell ezt hagynom. Úgy ám. Asszem alszok, mert már 2 van. Holnap pedig vár az én drága egyetlen mindenelőlelmenekülős munkám. És az őszinte gyerekek. Akik sosem gondolják meg magukat. De nem ám. Igazából én is szeretnék már gyereket. És tudjátok mi lesz a nevük? Csak hogy nevessetek így a végén. Városi Placebo. Vagy Városi Némó. De tetszik a Rasmus is, meg a Casper. A jó szellem. Kölykök. Ken Park. De rég láttam. Mindig kevés az idő. Éljen a napfelkelte a Balatonon! Jó éjt!

19 July 2007

sietve...

Na, akkor most új módszert próbálok ki. Beírom szépen a gépecskémbe előre a szöveget & meglássuk, rá tudom-e dobni holnap a blogomra. Mert időm az sosincs. Csak este. De este meg már net nincs, mert csak a recin (recepción) van. Na, mondjuk nem mintha nem zavarnának el ha jön a tündibündi vendég, mert hát ugye – mint azt sok vendéglátós ismerősöm jól tudja – mindig a vendég az első… Alap. Már nagyon régen írtam. Azóta is ugyanolyan az élet idelenn. A civilizáció vége. Legalábbis számomra. Ezt mindig hangsúlyozom. Nagyon sokszor vagyok egyedül. Mármint szellemileg. Itt szinte (a hangsúly a szintén van) mindenki pont ellenkezőképp gondolkodik, mint én. Fizessük vissza az összes pénzt az államnak, amit eddig ránk költött ha külföldre megyünk & társaik… Meg alapból nehéz egy királyságban élni, főleg, ha az embernek eddig is megvolt a saját kis királysága, a saját kis világa & mindenáron meg akarják neki magyarázni, hogy az úgy nem jó, ahogy ő gondolja. Pedig én eddig is jól megéltem, ezután is meg fogok. Még ilyen gonoszon is. Csakazértis. :) Dávdikám épp levelet ír itt mellettem. Egy tündér. Totál az ellentétem ő is. Aranyos, kedves, nem mellesleg pedig férfiisten is, szóval egész nap azt hallgatom, hogy: „A Dávid olyan cuki!”, „A Dávid olyan szép!” meg azt, hogy: „Vera, köszi, hogy lehoztad ide a Dávidot!”. Egy élmény. :) Amúgy tényleg így van, de unalmas picit állandóan ezt hallgatni. Főleg, hogy Dávdi meg ezt nem hiszi el. Mondom én. Tündér. A szintén egyetlen kivétele Ricsi. Továbbra is pozitív. Nagyon. Ő az, akivel végre én is egyetérthetek. Meg csak bólogatok. Hát hihetetlen is néha. Hogy nem vagyok lehülyézve (kimondatlanul persze) minden gondolatomért. A lányok is aranyosak, szeretek velük lenni. Jó érzésekkel teli embereket látni. Mindig reménykedem is, hogy ha sokat vagyok velük, rám is ragad egy kicsi. Érzelem. Most épp megőrítem Dávidot, mert a Jézus Krisztus Szupersztárt hallgatom fülhallgatón, és közben éneklem is, mert ezen nőttem fel & muszáj! J Nemtom mikor lesz Karaokee. Naszóval. Ott tartottam, hogy. Ja igen. Az emberek. Tündériek. Most lesz szombaton a baráti búcsúbulim. Juppíí! :) Sütögetős-főzőcskézős-beszélgetős-énekelgetős este lesz. Mondhatni BEAUTIFUL! :) Eddig 13 emberke lesz. Imádott emberek. A többiek is azok, de ők máskor jönnek. Vagy majd februárban. Durva ám. Azért most már lassan kezd leesni. Még 30 nap. Már annyi se lesz holnap. Izgalmas! Repülni fogok! Sjorsnak hívják a studentmentoromat, megnéztem, fiúnév à már pozitív… :) Danskékkel, Czeskikkel, egy Frenchcsel meg még valakivel leszek együtt. Még annyit kell csinálnom, hogy befizetem a 633 eurót az első & utolsó hónapra, meg bőröndöt kell vennem. Meg a gépemhez cuccokat (webkamera, ilyesmik). Atán tényleg ennyi. El se hiszem. Jogsikámmal nemtom mi lesz. Még 5ször kell mennem vezetgetni, július 31én megyek forgalmizni. Na ez is izgalmas! Most nincs ihletem, szerintem majd holnap folytatom. Lelkileg nehéz lesz ez. Már érzem. Főleg ha még rá is erősítenek. Akkor főleg. Mondjuk tudtam, hogy ez lesz nyáron. Legalább felkészültem rá. Most sem ért meglepetés. Sosem. Na most megnézem a Rochester grófját, másodszorra is. Nagy kedvenc lett. Mindenkinek ajánlom ezt is! Jó éjt! :)

05 July 2007

na most végre ráérek picit

Hát igen. Zajlik az életem. Az nem is kifejezés. Persze ez boldogság is, nemcsak nyűg. Ma megcsináltam a rutinvizsgámat, úgy, hogy tegnap vezettem először a pótoktatómmal, aki drága Judit helyett van, aki most nyaral. Nos. Pasi. Nagyon. Türelmetlen. Gusztustalan. Sorolhatnám. Tegnap nagyon kiakadtam. Tomboltam. Szarrá áztam. Hozzám se lehetett nagyon szólni. Rossz volt. Ma úgy indultam el, hogy már azt tervezgettem, hogy így hogy fogok végezni, ha ma ez nem sikerül. Rossz ez a időpara. De már csak 42 nap. Emlékeztek mikor 55öt írtam? Követhetetlen gyorsasággal száguld az élet. Mint tegnap én Veszprémből Füredre. Először vezettem városon kívül, először mentem 90el, satöbbi, satöbbi, ahogy a nagy klasszikus mondaná. :) Nade ma! Fél 6kor keltem, 4 órát aludtam, ami persze alap, hogy az én hibám, de nem is tudtam volna többet, annyira ideges voltam. Beszélgettünk Ricsivel & Erával. Róluk majd még később. Szóval kevés alvás után felkeltem, megittam egy Redbullt, pedig ugye Szilvikém, hogy elhatároztam, hogy nem iszok mostanság? De megérte. Aztán jöttek értem anyuék, végig azt osztottam, hogy szerintem mért nem fog sikerülni. Jó volt. Aztán 7től még mindent megcsináltam egyszer (kivéve az Yt --> na vajon mit húztam??), nagyon jó volt. Most tényleg. Minden. Még én is meglepődtem. Az oktató meg újságot olvasott mellettem. Aztán pont végigértem mindenen, erre ül is át a vizsgáztató, hogy akkor kezdje Veronika átvizsgálni az autót. Szívdobogás az volt. De nagyon jófej pali volt, ezt már az elején is éreztem. Aztán igazából fébeszakított, mert látta, hogy az elmélet az nagyon megy... Hát igen. Elindultunk, és először szegélyhez megállást kellett csinálnom, hááááááát, épp 30 centi volt. Na mondom, mindjárt mondja, hogy akkor majd next time (game over, next player :) ), de nem. Nagyon megbánó és kérlelő arccal néztem rá (Kandúr a Shrekből), azt mondta akkor menjünk tovább. Intenzív fékezés. Az jó volt. Az mindig ment. Utána tolatófolyosó. Az is mindig jó volt. Aztán szlalom. Attól picit féltem, mert Krisztián tegnap elmesélte, hogy őt először amiatt vágták meg rutinon. De sikerült az is. Na mondom, innen már annyira nem lehet gáz. Bár szerintem nem is gondolkodtam ám ilyeneken, mert nagyon konzentrieren volt. Aztán Y. Eszembe is jutott a 30Y rögtön, biztos azért kaptam. Meg azért, mert Ricsi tegnap azt mondta, hogy azt fogom húzni. Kérdtem tőle, hogy mért. Azt mondta, azért, mert az könnyű. Hát ja. Ricsi tudja. Ezt is. :) Hát az úgy volt, hogy úgy éreztem, megpadkáznám az autót, gondoltam korrigálok, mert lehet 1szer. Sose szoktam. De ügyesen korrigáltam. Aztán már meg is álltunk, kész is volt. Nagyon rövidnek tűnt. Na mondom, most mi lesz. Krízis volt egy pillanatig. Kandúr arc megint elővesz, nagy szemekkel néz a Veronika. A vizsgáztató szerint az Ynál nem néztem körül hátrafelé, csak a tükrökből. Itt jegyezném meg, hogy én konkrétan hiába hajolok hátra, kajak nem látok semmit. Biztos csak én vagyok vele így, de én mindig csak úgy csinálok, mintha hátranéznék. Én a tükrökből vezetek. Ennyi. Hát meg a célmegállás. Hmhm. Na jó, 30 centi. De nem tök mindegy? Forgalomban úgyis más leszek. Háháááá. És ott már csak 12 órát kell vezetnem, aztán kész az is. Július végén fogok menni forgalmira. A lényeg, hogy már ez is megvan.
Akali jó, sőt, így most már egyre jobb. Most 10 napig "csak" dolgozom. Kiderült, hogy 405 eurót fogok kapni Erasmusra, ennek is nagyon örülök. Boldogság van. :) Dávidka egyre jobban érzi itt magát, most már az ő programjain is vannak gyerekek. Az enyémen vannak, mint a nyúlszar, ahogy Krisztián mondaná. Imádom őket. Imádom a gyerekeket. Egész évben nem kapok ennyi ölelést. Na jó, talán Sziszóótól, csak hogy őt is említsem végre.... :) Vannak pozitív munkatársaim, például Ricsi. Meglepetés. Külsőre ki nem nézné az ember belőle ezt a sok mindent. Okos. Nagyon. Érdekes. Gondolkodik. Ma ünneplünk. Már van egy üveg borom. :) Lassan mennem kell az utolsó programomat megtartani (Twister), de most, hogy már nincs krízis ( csehül: kríze), többet fogok írni ígérem. A lökött banda úgy hiányzik, hogy csuda. Meg Szonja. Meg sorolhatnám.
Búcsúbulim viszont úgy néz ki inkább július 21én SZOMBATON lesz, és itt lehet majd aludni sátrakban, de valószínűleg egy ezrest fizetni kell fejenként annak, aki itt marad. Így készüljünk emberek. Sátrakat majd én próbálok szerezni, de majd ezt még úgyis szervezem ezerrel. Subidubi! :) Most fáradt vagyok, de legalább jó kedvem van! Beautiful! 42 nap! 30Y! Y! Művészetek Völgye! Csókhalmaz!!!! :)