na most végre ráérek picit

Hát igen. Zajlik az életem. Az nem is kifejezés. Persze ez boldogság is, nemcsak nyűg. Ma megcsináltam a rutinvizsgámat, úgy, hogy tegnap vezettem először a pótoktatómmal, aki drága Judit helyett van, aki most nyaral. Nos. Pasi. Nagyon. Türelmetlen. Gusztustalan. Sorolhatnám. Tegnap nagyon kiakadtam. Tomboltam. Szarrá áztam. Hozzám se lehetett nagyon szólni. Rossz volt. Ma úgy indultam el, hogy már azt tervezgettem, hogy így hogy fogok végezni, ha ma ez nem sikerül. Rossz ez a időpara. De már csak 42 nap. Emlékeztek mikor 55öt írtam? Követhetetlen gyorsasággal száguld az élet. Mint tegnap én Veszprémből Füredre. Először vezettem városon kívül, először mentem 90el, satöbbi, satöbbi, ahogy a nagy klasszikus mondaná. :) Nade ma! Fél 6kor keltem, 4 órát aludtam, ami persze alap, hogy az én hibám, de nem is tudtam volna többet, annyira ideges voltam. Beszélgettünk Ricsivel & Erával. Róluk majd még később. Szóval kevés alvás után felkeltem, megittam egy Redbullt, pedig ugye Szilvikém, hogy elhatároztam, hogy nem iszok mostanság? De megérte. Aztán jöttek értem anyuék, végig azt osztottam, hogy szerintem mért nem fog sikerülni. Jó volt. Aztán 7től még mindent megcsináltam egyszer (kivéve az Yt --> na vajon mit húztam??), nagyon jó volt. Most tényleg. Minden. Még én is meglepődtem. Az oktató meg újságot olvasott mellettem. Aztán pont végigértem mindenen, erre ül is át a vizsgáztató, hogy akkor kezdje Veronika átvizsgálni az autót. Szívdobogás az volt. De nagyon jófej pali volt, ezt már az elején is éreztem. Aztán igazából fébeszakított, mert látta, hogy az elmélet az nagyon megy... Hát igen. Elindultunk, és először szegélyhez megállást kellett csinálnom, hááááááát, épp 30 centi volt. Na mondom, mindjárt mondja, hogy akkor majd next time (game over, next player :) ), de nem. Nagyon megbánó és kérlelő arccal néztem rá (Kandúr a Shrekből), azt mondta akkor menjünk tovább. Intenzív fékezés. Az jó volt. Az mindig ment. Utána tolatófolyosó. Az is mindig jó volt. Aztán szlalom. Attól picit féltem, mert Krisztián tegnap elmesélte, hogy őt először amiatt vágták meg rutinon. De sikerült az is. Na mondom, innen már annyira nem lehet gáz. Bár szerintem nem is gondolkodtam ám ilyeneken, mert nagyon konzentrieren volt. Aztán Y. Eszembe is jutott a 30Y rögtön, biztos azért kaptam. Meg azért, mert Ricsi tegnap azt mondta, hogy azt fogom húzni. Kérdtem tőle, hogy mért. Azt mondta, azért, mert az könnyű. Hát ja. Ricsi tudja. Ezt is. :) Hát az úgy volt, hogy úgy éreztem, megpadkáznám az autót, gondoltam korrigálok, mert lehet 1szer. Sose szoktam. De ügyesen korrigáltam. Aztán már meg is álltunk, kész is volt. Nagyon rövidnek tűnt. Na mondom, most mi lesz. Krízis volt egy pillanatig. Kandúr arc megint elővesz, nagy szemekkel néz a Veronika. A vizsgáztató szerint az Ynál nem néztem körül hátrafelé, csak a tükrökből. Itt jegyezném meg, hogy én konkrétan hiába hajolok hátra, kajak nem látok semmit. Biztos csak én vagyok vele így, de én mindig csak úgy csinálok, mintha hátranéznék. Én a tükrökből vezetek. Ennyi. Hát meg a célmegállás. Hmhm. Na jó, 30 centi. De nem tök mindegy? Forgalomban úgyis más leszek. Háháááá. És ott már csak 12 órát kell vezetnem, aztán kész az is. Július végén fogok menni forgalmira. A lényeg, hogy már ez is megvan.
Akali jó, sőt, így most már egyre jobb. Most 10 napig "csak" dolgozom. Kiderült, hogy 405 eurót fogok kapni Erasmusra, ennek is nagyon örülök. Boldogság van. :) Dávidka egyre jobban érzi itt magát, most már az ő programjain is vannak gyerekek. Az enyémen vannak, mint a nyúlszar, ahogy Krisztián mondaná. Imádom őket. Imádom a gyerekeket. Egész évben nem kapok ennyi ölelést. Na jó, talán Sziszóótól, csak hogy őt is említsem végre.... :) Vannak pozitív munkatársaim, például Ricsi. Meglepetés. Külsőre ki nem nézné az ember belőle ezt a sok mindent. Okos. Nagyon. Érdekes. Gondolkodik. Ma ünneplünk. Már van egy üveg borom. :) Lassan mennem kell az utolsó programomat megtartani (Twister), de most, hogy már nincs krízis ( csehül: kríze), többet fogok írni ígérem. A lökött banda úgy hiányzik, hogy csuda. Meg Szonja. Meg sorolhatnám.
Búcsúbulim viszont úgy néz ki inkább július 21én SZOMBATON lesz, és itt lehet majd aludni sátrakban, de valószínűleg egy ezrest fizetni kell fejenként annak, aki itt marad. Így készüljünk emberek. Sátrakat majd én próbálok szerezni, de majd ezt még úgyis szervezem ezerrel. Subidubi! :) Most fáradt vagyok, de legalább jó kedvem van! Beautiful! 42 nap! 30Y! Y! Művészetek Völgye! Csókhalmaz!!!! :)