Az én gyönyörűséges kis bicajom, akibe már most szerelmes vagyok:
Képek a Pimp my bikeról:
Hát szóval jól elvoltunk, na. Ez volt eddig messze a legjobb program, mondtam is tegnap a szervezőknek, hogy ilyet bármikor, bárhol, csak bátran, mert mindig fullon lesz. Utána megint egy idióta játék következett, ami igazából körülbelül 30 perc után a kutyát nem érdekelt, kivéve talán 1-2 embert. Köztük engem. Ha már egyszer ott vagyok, és valamit elkezdtem, akkor csináljunk is már vele valamit. A városban kellett különböző helyeket megkeresni, ott kérdésekre válaszolni, turistákkal fényképezkedni, meg kaptunk az elején egy pici tulipánt, azt cserélgetni, minél értékesebbre. A játék végén a képeket kinyomtatni, és bevinni az ISN irodába. Nos, a játék végén maradt volna még 5 feladatunk 3 órás mászás után, ezért úgy döntöttünk, hogy akkor itt ezen a ponton előhívatjuk a képeket, és kész, vége. Így is lett. Tök egyedül visszamásztam a Hemaba, akkor ott még várnom kellett, satöbbi, satöbbi. Aztán visszavittem a képeket, meg minden másunkat. Nos, este 7kor mi voltunk az első csapat, aki megtette ezt. Ja igen, a játék 2kor kezdődött. Javasoltam is, hogy legközelebbre talán egy picit rövidebb játékot tervezzenek, vagy legalábbis ne ilyen mászósat. De amúgy aranyosak voltak, picit még kezdők. És ők sem tanárok. A gyakorlatiasságban itt is akadnak gondok. Legalább félig kipróbálhatták volna a játékokat, mielőtt azok kudarcba fulladnak. Nade sebaj! Este a saját bicajommal jöttem haza, és ennek úgy, de úgy örültem, hogy csuda! imádok biciklizni! Főleg itt. No domb, no hegy, no halál. :) Jaja, nagyon elindultam, aztán eszembe jutott, hogy hol is vagyok épp? Nem tudtam, nagyon nem. Annyi, hogy belváros. Mentem, mentem, próbáltam valami nagyobb utcát találni, villamossínekkel. Juhúúú, és hirtelen megláttam a 9es villamost. Azonnal átálltam követő üzemmódra, és hazáig a villamossal jöttem. Mármint mellette. :) Nemtom hány kilométer volt, de sok. De jó volt nagyon! A tegnap esti programok nem ígérkeztek túl izgisnek, meg kb olyan voltam, mint egy 3 napos hulla, úgyhogy itthon maradtam, azt hiszem korán le is feküdtem aluszkálni. De nagyon jó volt, Oszival beszélgettünk sokat, ismét, mint mindig. Ja tényleg, meg anyuékkal is beszéltem 3/4 órát. Találtunk egy oldalt, ahol nézhetsz filmeket, sorozatokat, mindent tök ingyér, úgyhogy ezt most meg is osztanám kedves olvasóimmal: www.tv-links.co.uk Fantörpikus. Már meg is néztem ma gyorsan a Ken Parkot, ami az egyik kedvenc filmem, meg elkezdtem az Animal Farmot, amiről nem is tudtam, hogy megfilmesítették. De a következő most már tényleg a Bourne triumvirátus lesz, mert Oszi imádja, úgyhogy nekem is látnom kell, mit imád ennyire. :) Voltam ma boltban, vettem 2 szárogató bigyuszt, mert hiába van itt szárítógép, a ruháimon ott virít, hogy nehogy bele merj rakni a szárítógépbe teeeeee! Pont így. Szóval tudjátok, olyan akasszuk rá a radiátorra feeling. Nos, mikor hazaértem realizáltam, hogy jó alacsonyan van a radiátorom. Nade sebaj! Az egyiket felszerkesztettem az ajtóra, ami összeköti kis előszobámat a szobámmal, a másik pedig a radiátoron van, és arra raktam a rövid dolgokat. Igen, és ezek után végre mostam. Beautiful mosodánk van, gyönyörű mosógépekkel, 35 perc alatt végzett. Ja, egy mosás 2,5 euro. Brutális. De legalább most tiszta lesz mindenem. A pénz a projektosztálytól még mindig nem jött meg, ma poénból próbáltam pénzt felvenni, hát jól kinevetett a geldautomat. Hétvégén ismét írok nekik, hogy jövő péntekig mindenképp utalják nekem a pénzt, különben nem tudom kifizetni a lakbéremet. De tudjátok az idegesít, hogy bármibe lefogadom, hogy minden más Erasmusosnak már ott a pénz a kezében, csak nekem nincs, mert tuti én vagyok az egyetlen, akinek utalni kell, és hát az bizony tényleg nagyon bonyolult, eltipegni az OTPig. Na. Ez picit idegesít. Jövő pénteken lakbért fizetek. Hétfőn pedig kérek időpontot Leidenbe Sofi Number ügyileg. Remélem hamar kapok, mert akkor el kell másznom majd Leidenbe, személyesen igényelni, és akkor talán 3 hét múlva végre lesz Sofi Numberöm. És akkor nyitok végre holland bankszámlát, meg elkezdhetek dolgozni. Juhúúú. Ja, meg igényelek egy raklap támogatást a holland államkától. Mert Sofi Numberrel azt is lehet. Bizonyám. Jó lesz. Szeretek itt lenni. Szerintem már most túlságosan is. Viszont abban eddig abszolút csak megerősödtem, hogy vissza akarok jönni dolgozni. Ha már meglenne a diplomám, és Oszi kijönne, nem mennék haza. Pénzben egyébként kb ugyanannyi ám, mint Magyarországon. Viszont a fizetések jóval magasabbak. Na, jól van. Befejeztem. Ma lesz az introduction napok utolsó estéje, az utolsó nagy party (hála a jó égnek). Majd elmesélem ki nyert. Meg asszem moviestaroknak kéne öltözni. Persze. Tuti mindenki hozott magával Marilyn Monroe szerelést. 20 kgba belefér. Simán. Ááááááá! :) Igazából az lenne a legjobb, ha áttelepítenének benneteket ide. Valamiért. És akkor itt lennétek velem! Na az lenne igazán csodálatos. Ma van az 5éves érettségi találkozóm. Remélem majd drága pici Szonjám mesél sokat, ha hazaért. Azt mondtam már, hogy az egész blogom hollanddá változott? Úgyhogy mókás a blogírás azóta. De legalább így is tanulok. Afbeelding az a kép. Beautiful! Puszilom a kis buksiját minden kedves olvasómnak, vigyázzatok magatokra, jó éjt! :)
Képek a Pimp my bikeról:
Hát szóval jól elvoltunk, na. Ez volt eddig messze a legjobb program, mondtam is tegnap a szervezőknek, hogy ilyet bármikor, bárhol, csak bátran, mert mindig fullon lesz. Utána megint egy idióta játék következett, ami igazából körülbelül 30 perc után a kutyát nem érdekelt, kivéve talán 1-2 embert. Köztük engem. Ha már egyszer ott vagyok, és valamit elkezdtem, akkor csináljunk is már vele valamit. A városban kellett különböző helyeket megkeresni, ott kérdésekre válaszolni, turistákkal fényképezkedni, meg kaptunk az elején egy pici tulipánt, azt cserélgetni, minél értékesebbre. A játék végén a képeket kinyomtatni, és bevinni az ISN irodába. Nos, a játék végén maradt volna még 5 feladatunk 3 órás mászás után, ezért úgy döntöttünk, hogy akkor itt ezen a ponton előhívatjuk a képeket, és kész, vége. Így is lett. Tök egyedül visszamásztam a Hemaba, akkor ott még várnom kellett, satöbbi, satöbbi. Aztán visszavittem a képeket, meg minden másunkat. Nos, este 7kor mi voltunk az első csapat, aki megtette ezt. Ja igen, a játék 2kor kezdődött. Javasoltam is, hogy legközelebbre talán egy picit rövidebb játékot tervezzenek, vagy legalábbis ne ilyen mászósat. De amúgy aranyosak voltak, picit még kezdők. És ők sem tanárok. A gyakorlatiasságban itt is akadnak gondok. Legalább félig kipróbálhatták volna a játékokat, mielőtt azok kudarcba fulladnak. Nade sebaj! Este a saját bicajommal jöttem haza, és ennek úgy, de úgy örültem, hogy csuda! imádok biciklizni! Főleg itt. No domb, no hegy, no halál. :) Jaja, nagyon elindultam, aztán eszembe jutott, hogy hol is vagyok épp? Nem tudtam, nagyon nem. Annyi, hogy belváros. Mentem, mentem, próbáltam valami nagyobb utcát találni, villamossínekkel. Juhúúú, és hirtelen megláttam a 9es villamost. Azonnal átálltam követő üzemmódra, és hazáig a villamossal jöttem. Mármint mellette. :) Nemtom hány kilométer volt, de sok. De jó volt nagyon! A tegnap esti programok nem ígérkeztek túl izgisnek, meg kb olyan voltam, mint egy 3 napos hulla, úgyhogy itthon maradtam, azt hiszem korán le is feküdtem aluszkálni. De nagyon jó volt, Oszival beszélgettünk sokat, ismét, mint mindig. Ja tényleg, meg anyuékkal is beszéltem 3/4 órát. Találtunk egy oldalt, ahol nézhetsz filmeket, sorozatokat, mindent tök ingyér, úgyhogy ezt most meg is osztanám kedves olvasóimmal: www.tv-links.co.uk Fantörpikus. Már meg is néztem ma gyorsan a Ken Parkot, ami az egyik kedvenc filmem, meg elkezdtem az Animal Farmot, amiről nem is tudtam, hogy megfilmesítették. De a következő most már tényleg a Bourne triumvirátus lesz, mert Oszi imádja, úgyhogy nekem is látnom kell, mit imád ennyire. :) Voltam ma boltban, vettem 2 szárogató bigyuszt, mert hiába van itt szárítógép, a ruháimon ott virít, hogy nehogy bele merj rakni a szárítógépbe teeeeee! Pont így. Szóval tudjátok, olyan akasszuk rá a radiátorra feeling. Nos, mikor hazaértem realizáltam, hogy jó alacsonyan van a radiátorom. Nade sebaj! Az egyiket felszerkesztettem az ajtóra, ami összeköti kis előszobámat a szobámmal, a másik pedig a radiátoron van, és arra raktam a rövid dolgokat. Igen, és ezek után végre mostam. Beautiful mosodánk van, gyönyörű mosógépekkel, 35 perc alatt végzett. Ja, egy mosás 2,5 euro. Brutális. De legalább most tiszta lesz mindenem. A pénz a projektosztálytól még mindig nem jött meg, ma poénból próbáltam pénzt felvenni, hát jól kinevetett a geldautomat. Hétvégén ismét írok nekik, hogy jövő péntekig mindenképp utalják nekem a pénzt, különben nem tudom kifizetni a lakbéremet. De tudjátok az idegesít, hogy bármibe lefogadom, hogy minden más Erasmusosnak már ott a pénz a kezében, csak nekem nincs, mert tuti én vagyok az egyetlen, akinek utalni kell, és hát az bizony tényleg nagyon bonyolult, eltipegni az OTPig. Na. Ez picit idegesít. Jövő pénteken lakbért fizetek. Hétfőn pedig kérek időpontot Leidenbe Sofi Number ügyileg. Remélem hamar kapok, mert akkor el kell másznom majd Leidenbe, személyesen igényelni, és akkor talán 3 hét múlva végre lesz Sofi Numberöm. És akkor nyitok végre holland bankszámlát, meg elkezdhetek dolgozni. Juhúúú. Ja, meg igényelek egy raklap támogatást a holland államkától. Mert Sofi Numberrel azt is lehet. Bizonyám. Jó lesz. Szeretek itt lenni. Szerintem már most túlságosan is. Viszont abban eddig abszolút csak megerősödtem, hogy vissza akarok jönni dolgozni. Ha már meglenne a diplomám, és Oszi kijönne, nem mennék haza. Pénzben egyébként kb ugyanannyi ám, mint Magyarországon. Viszont a fizetések jóval magasabbak. Na, jól van. Befejeztem. Ma lesz az introduction napok utolsó estéje, az utolsó nagy party (hála a jó égnek). Majd elmesélem ki nyert. Meg asszem moviestaroknak kéne öltözni. Persze. Tuti mindenki hozott magával Marilyn Monroe szerelést. 20 kgba belefér. Simán. Ááááááá! :) Igazából az lenne a legjobb, ha áttelepítenének benneteket ide. Valamiért. És akkor itt lennétek velem! Na az lenne igazán csodálatos. Ma van az 5éves érettségi találkozóm. Remélem majd drága pici Szonjám mesél sokat, ha hazaért. Azt mondtam már, hogy az egész blogom hollanddá változott? Úgyhogy mókás a blogírás azóta. De legalább így is tanulok. Afbeelding az a kép. Beautiful! Puszilom a kis buksiját minden kedves olvasómnak, vigyázzatok magatokra, jó éjt! :)
No comments:
Post a Comment