WOW. Még nem tudom eldönteni. Mert ilyet még nem láttam. 67 nap. Durva.

értékelnek a "gyerekeim"

Nem, ezt sem miattatok, hanem önző módon magam miatt, mert ezeket az értékeléseket tuti nem tudom kivinni magammal Amsterdamba, pedig hát! Teljesen meg vagyok hatva. Totálisan. Nagyon szeretem a gyerekeimet, mindet, egytől egyig. Náluk aranyosabb, kedvesebb, okosabb nincs is! Imádtam a tanítási gyakot, a riogatásokkal ellentétben egyáltalán nem került sok időmbe, sőt! Amit realizáltam, hogy itt is mi a lényeg? Improvizálni, feltalálni magad ezredmásodpercek alatt. Meg hogy a gyerekeket nagyon érdeklik a pókjaim. :) Meg a 30Y iránti rajongásom. Meg, hogy Amsterdamban fogok lakni, és ott éltem fél évig. Meg, meg, meg... Na ezért. Ezért imádom őket, mert látom rajtuk, hogy (még) élnek, még érdeklődnek, még vannak céljaik, ha megkérdezed őket, hogy mi a kedvenc ételük, tudják, vagy hogy mik akarnak lenni, tudják. Nem az a lényeg, hogy valóban úgy lesz-e, hanem, hogy legalább ötletük van & lelkesedésük. Ha mosolyogsz rájuk, visszamosolyognak, ha kedves vagy, ők is kedvesek. Másik nagy tanulság: sokkal könnyebb egy osztályt tanítani, mint magántanítványokat. Ezzel egyébként a tegnapi esetmegbeszen más kollegák is nagyban egyetértettek, én meg aztán abszolút. Teljesen más a kettő, megkockáztatom, a legtöbb esetben teljesen más ember is kéne a tanításukra. Nagyon fogtok hiányozni drága kis tanítványaim, Ti voltatok nekem az utóbbi időben az egyetlen igazi pozitívum, akik miatt megérte felkelni még hajnali fél 7kor is. :) Ma kaptam a 6.c.től egy pici kis táblát, rajta a felirat: Elismerésül a világ legjobb tanárnőjének! Hát ennyi. Kész vagyok. Nagyon meghatódtam. Nagyon köszönöm. Köszönöm Mr. Élet, hogy ezt is átélhettem. Egy élmény volt. Örök életre. És akkor most jöjjenek az értékelések.

8a-b.:
-Szerintem nagyon jó volt, nagyon tetszett ez az egy hónap. Sajnálom, hogy csak ennyi időt tölthettél velünk! A csoportos tevékenységek tetszettek a legjobban, és az, hogy nagyon barátságos vagy, és jó kapcsolatot alakítottál ki velünk. A legviccesebb feladat a tárgy-kitalálós jűték volt. Persze ezen kívül sok jó emlék maradt az együtt töltött időkről. Köszi ezeket az emlékeket!
-Nekem tetszett, jó, hogy néha más is tanít minket, nemcsak Anikó néni. :D Tetszik a kiejtésed, meg a számítógépes órák is jók, meg az, amikor nincs lecke... A legviccesebb az volt, amikor az első órán valaki megjegyezte, hogy hasonlítasz Amy Winehousera. :D
-Jó volt az elmúlt egy hónap, mert emlékezetes marad, és sok jó dolog volt. A legjobban az tetszett, hogy nem Anikó néni tartotta az órát, és hogy nem kaptunk egyest, amikor nem volt lecke. :) A legviccesebb az volt, amikor ma a Ferike poénból felkiáltott, hogy szuper, hogy elmész, de én ezzel nem értek egyet.
-Emlékezetes volt ez az időszak, szerintem jó úton haladsz. :) Tetszett az első órán az országnevekkel a játék. (Meg, hogy nem Anikó néni tanított.) :D Meg a kevés lecke. A legviccesebb a mai napon, amikor Ferike felkiáltott hogy végre elmész. Bár nem osztom ezt a véleményt. :D
-Jó volt, csak kicsit rövid, a játékos feladatok voltak a legjobbak. Csak így tovább! :D Több volt a játék, és kevesebb a tanulás! xD Az egész jó volt, mert nem Anikó néni tartotta.
-Tök jó volt! De tényleg! Az órákon jó volt a hangulat. Meg aztán nem paráztam órák előtt, mint Anikó néninél. Sok érdekes és vicces feladat volt, ami felkeltette az érdeklődésemet. Úgy különösebben nem volt legjobb mozzanat. Minden óra érdekes, vicces, jó hangulatú volt. Szal grat! Jó tanár vagy! (Ő volt Ferike. :D)
-Bár az elején hiányoztam, de nekem tetszett! Látszott, hogy nagyon jól tudsz angolul. Tetszett, hogy nem voltál túl komoly, mármint tudtál viccelődni velünk. Nem voltál túl szigorú. Ez jó volt, mert igazából én nem szeretem az angolt (főleg Anikó néni miatt, mert nem vagyok jó angolból, és szerintem nem kedvel engem). De most kivételesen szívesen jöttem be az órákra. A legjobb az volt, amikor húzogattunk a zacskóból.
-Nagyon jó volt, élveztem, tetszett, hogy játékosak voltak az órák. Az volt a legjobb, hogy nem Anikó néni tanított. Tetszettek a feladatok, mindenki odafigyelt. A játékok voltak a legjobbak.
-Jobb volt, mint azok az unalmas órák Anikó nénivel, mert izgalmasabb volt és játékosabb. Csak nagyon rövid volt. Az volt a legjobb, hogy nem volt unalmas, és játékos feladatok is voltak. A legjobbak a játékok voltak, és nem unatkoztunk órán.
-Én nagyon élveztem mindent, szerettem nagyon. Nekem nagyon tetszett, hogy az órákon mindig jó hangulat volt. A feladatok viccesek voltak, és még tanulni is lehetett belőle. Én úgy éreztem, hogy az angolóra után feldobódtam. Nekem legjobban az a feladat tetszett, amikor bekötött szemmel ki kellett tapogatni egy tárgyat, és ki kellett találni, hogy mi volt az.
-Szerintem jó volt. Jó volt, hogy valaki más tanított minket, még ha csak egy kis időre is. Tetszett, hogy közvetlenebb volt a hangulat. :) A csukott szemmel zacsiban turkálós játék, meg az akasztófa jó volt. Meg amikor szóban megbeszéltük, hogy mi a ragtapasz, aztán a dolgozatban is benne volt.
-Nekem tetszett, mert kedves vagy, meg aranyos. Ja és mindig mosolyogsz, és ezért árasztod magadból a pozitív energiákat. :) Az volt a legjobb, hogy mindig vidáman álltál mindenhez, meg látszott, hogy készültél az órákra, meg hogy szívvel-lélekkel csinálod, és ezt eddig kevés kistanárnál tapasztalhattuk meg. Az az óra volt a legjobb, amikor behoztad a tárgyaidat, és húzni kellett. Na az nagyon vicces volt. xD
-Nekem nagyon tetszettek az órák, és nagyon jól éreztem magam. Jó lenne, ha még maradhatnál! :) Minden óra tetszett! :) A legjobb óra az volt, amikor a zacskóból kellett kihúzni a dolgokat, és kitalálni, hogy mik azok. De nekem az összes óra nagyon tetszett. Te voltál/vagy a kedvenc kistanárom! :)
-Nekem nagyon tetszett ez az egy hónap (18 nap), most vidámabban teltek az órák. Örülök, hogy néha kicsit más is tanít minket. Nekem a csoportos feladatok tetszettek a legjobban. Meg, hogy nagyon barátságos vagy. Az volt a legjobb, (meg a legviccesebb is) (persze még volt sok jó dolog), amikor egy zacskóból kellett tárgyakat kiemelni bekötött szemmel. Több most hirtelen nem jut eszembe, de nagyon tetszettek az órák!
-Hát szerintem elég kevés időt voltál velünk, de azért örülök, hogy megismerhettelek! Szerintem sok tapasztalattal rendelkezel. Feladatokban az a húzgálós volt a legjobb! :D Meg a Round-up-os órák! A tárgykitalálós játék nagyon vicces volt. Örök emlék maradt számomra, és szerintem mindenki számára. Köszönöm, hogy megismerhettelek! :)

6.c.:
-Én nagyon élveztem ezt az egy hónapot! :) Örültem, hogy most jöttem át, mert így megismerhettelek! :) A Bingók tetszettek a legjobban! xD Meg az is tetszett, ahogy tanítottad a szavakat, és azt is szerettem, hogy olyan kedves voltál (vagy). :) Ami a legjobban bennem maradt, az az volt, amikor a képeket (az ételeket) meg a szavakat "párosítottuk" össze a táblán. Meg azt nagyon szerettem, hogy minden órán sokat nevettünk. De a legeslegjobban a mai óra tetszett! :)
-Nekem ez egy nagy élmény volt, főleg azért, mert nem azzal telt el az óra fele, hogy ordítottak velünk. Nagyon tetszett, hogy rengeteg közös feladat és páros feladat volt. Nekem az tetszett a legjobban, amikor csoportosítottuk az ételeket, és a végén már a tábla hátuljára is ragasztottunk!
-Nagyon jó tanár volt, kár, hogy elmegy! Jobb tanár, mint Anikó néni! Mert ő kiabál velünk! A legjobb: Bingó. Minden nagyon jó volt! Segített minket!
-Izgalmasabb volt, mint az azt megelőző órák. Vicces volt. Az, hogy jól szórakoztunk, sokat dolgoztunk az írásvetítőn, lehetett téged tegezni xD, sokkal jobb volt minden, érthetőbben magyarázol, mint Anikó néni. Amikor a Petra beledobta a szatyorba a cumiját, az volt a legviccesebb! :) (Lap alján: jelölj be iwiwen! :D)
-Nagyon jól teltek az órák, megkaptam angolból életem első nagy ötösét. Most nagyon jók voltak az órák, meg azért is, mert most sokkal többet tanultam az angol órára. A legjobban az tetszett ahogyan az órákat tartotta. A legjobb az volt, hogy sokkal jobban tartotta az órát, mint Anikó néni, és sokkal jobbak lettek a jegyeim (3as voltam, és 5ös vagyok most).
-Nagyon jó angoltanár leszel, és irigylem már most az osztályod, akiket majd tanítasz. Én nagyon jól éreztem magam. A legjobb az óra elején a "felállós" játék. A legjobb az volt ebben, hogy egyrészt nem Anikó néni tartotta, meg játékos volt az óra. És veled megértettük az anyagot! És szimpatikus vagy, meg szereted a 30Y-t! Meg amikor a Milánra szoktál szólni, hogy "Miiiiiláááán!"
-Jó volt. Az óra eleje volt a legjobb. A legviccesebb az volt, amikor az Anikó megütötte az Ádámot megint.
-Hát nekem nagyon tetszettek azok az órák, amiket te tanítottál. Nagyon szimpatikus és kedves vagy. Az a legjobb, ahogy játékosan tanítasz, amikor ki kellett vinni a táblához az ételes képeket, és azzal tanítottad meg. Jól elmagyarázod a tudnivalókat. Nagyon vicces volt az első óra, amikor le kellett írni a kedvenc ételed, színed. Nagyon jó volt az akasztófás játék is. Nagyon tetszett a játékos tanulás. Örülök, hogy nálunk is tanítottál! :)
-Nekem nagyon tetszett az utóbbi egy hónap, mert Vera néni nagyon rendes volt, és néha jobban értettem vele az angolt, mint Anikó nénivel. Tetszett az, hogy sokat játszottunk, de közben tanulhattunk is. Érdekes volt, amikor Vera néni magyarul beszélt. (Merthogy mindig angolul beszéltem, kivéve az utolsó órát, amikor elbúcsúztam. :D)
-Jó, nagyon jó! A legjobb: Bingó, étel! A legemlékezetesebb: legeslegfinomabb ételeim neve.
-Sokkal jobbak élvezetesebbek voltak az órák, mint Anikó nénivel! :) Minden óra kellemes légkörben telt, érdekesek voltak a feladatok is. Jobban megértettem a tananyagot... Hátööööö... Nem nagyon tudok "leg"-et kiemelni, tetszett, amikor az óra elején játszottunk. HIÁNYOZNI FOGSZ! Sok sikert a tanításhoz! Puszi! LOVE
-A koalíció bukása nagyon megütött engem, az SZDSZ-re nem tudok mit mondani, egyébként a tanítás jó volt! :) VILÁGVÉGE VILÁGBÉKE A legjobb az volt, hogy a feladatok rövidek voltak... :) Hmmm... Ha figyeltem volna, akkor tudnám, mi volt a legérdekesebb. Hiányozni fogsz!!! "Shoot and ask" not "Ask and shoot"
-Nekem nagyon tetszett. Jól éreztem magam az angol órákon. Ami ritka, mert utálok angolra jönni, mert nem értettem soha. De jó volt, amikor megértettem a birtokos esetet. Most rossz, hogy elmész. Az volt a legjobb, hogy értettem, amit mondtál. Meg, hogy bíztattál mindig. A legviccesebb az volt, hogy folytattuk a mohácsi csatát! :)
-Nagyon jó és vicces volt az egész hónap. A játékok tetszettek a legjobban. Az akasztófa játék volt a legjobb!
-Legjobb, hogy újra megismerhettem egy kistanárt! Ön nekem elmagyarázta, hogyan tanuljam az angolt. Az volt a legjobb, hogy párbeszédben játszhattunk! Legjobban a kispapírok tetszettek: Good luck :) - ez volt a legjobb. A legjobb talán az volt, hogy az óra elején először játszottunk, meg az akasztófa játékok! Nagyon hiányozni fog Ön! (és szívecskék)

Most elmegyek sírok, életem egyik legszebb időszaka volt ez. Szeretnék tanítani. Nagyon...

helyzetjelentés - hajóvonták találkozása tilos

Veronika jelenlegi idegállapotát leginkább tükröző képpel nyitnék. Wow. Hejj, de beindult itt a forgalom. Emlékszem még, mikor senki sem olvasott. Mikor még csak magamnak írtam. Persze jobb ez, bár néha elgondolkodom, hogy valójában önző módon még mindig saját lelkivilágom ápolásának érdekében vetem ide e sorokat, de azért hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem imádom, hogy olvastok. Főleg Te, aki most olvasol. Mert általában olyanok olvasnak, akik (remélhetőleg valamilyen módon, valamilyen mértékben) személyesen is ismernek. És azt meg végképp imádom hallgatni, amikor kedvenc barátaim azt ecsetelik, hogy milyen technikákat fejlesztettek ki Veronika életének megemésztésére, például Szilvikém saját nevére keres rá, és csak azt olvassa el, ami rá vonatkozik. :D Vagy amikor mentegetőztök, hogy nem olvastatok már egy ideje. Nos, én sem érek rá már egy ideje. Már kezd néha felcsillani a remény, hogy hamarosan egy pár dolognak vége lesz, különben már nem is bírnám, sem lelkileg, sem szellemileg, sem fizikailag, sem sehogy. Sosem volt még ilyen félévem. Sőt, Punky bejegyzését olvasva a múltkor elgondolkodtam, hogy még nagyon arra sem volt időm (vagy kedvem?), hogy leüljek, és visszagondoljak, hogy milyen volt. Mert még annyira van. Sőt, most sem szabadna írnom, csak és kizárólag a hülye szakdogát. Gyerekek! Ne írjatok szakdogát, mert iszonyat. Nem jó azt kell mondjam. Hehe. Most beszéltem Christoph-fal, aki egy tündérbarát lett, ő az, aki úgy köszönt el tőlem még Amsterdamban, hogy 'Have a nice life!', én meg ezen teljesen kiakadtam, hogy hogy lehet ilyet köszönni. Hogy lehet egy életre elköszönni?? Én nem szoktam, és továbbra sem fogok. Túl pici ez a világ ahhoz, hogy soha többé ne fussunk össze az életben. Még akkor is, ha más kontinensen, vagy más országban élünk. Csípem ezt a gyereket, mert nagyon jókat tudunk beszélgetni. Érdekes, hogy az ilyen érdekes beszélgetőpartnereket (mármint minden barátom érdekes, de mindenki másért) általában férfiakban találom meg. Egyébként Christoph magyar alteregója Peti, akit néha akaratlanul is csak Petikének szoktam hívni (bár nálam ez a szeretet jele, ezt is mindenki tudja), bár már arra is rájöttem, hogy ő nagyon nem Petike. Szóval. 70 nap. Anyukámmal megint egy csomót beszélgettünk erről az egészről hétvégén. Ami nagyon jó, hogy iszonyat támogatnak. Arra pedig, hogy 'Csak olyan messze van!' mindig lesz megoldás. Már most tervezem, hogy mikor fogok Mo.ra röpködni, ami tuti, az a karácsony, amit drága munkahelyemen be is kell mihamarabb jelentenem, mert az lesz kb egy hét. Idán karácsonykor nem fogok dolgozni. Gondoltam még a novemberre is, de akkor csak poénból, szilveszterezni lehet elmászok valahova máshova, mondjuk Bécsbe vagy Prágába vagy Koppenhágába. De durva, hogy ilyeneket írok. Kész. Sosem hittem volna. Itt szeretném ismét megemlíteni, hogy mindenki menjen ki Erasmussal. :) Tavasszal szerintem a húsvét, az angol szakest, nyáron pedig a drága barátaim diplomaosztója. :) Imádom repülni. Ja, aztán csak azért írtam ide Christophot, mert eszembe jutott róla, hogy mennyi ember akar kijönni hozzám már most. Pedig még vissza se mentem. ennél is többen szeretnének hirtelen kiköltözni, és letelepesni, lehetőleg velem, sőt, mindenki imádja így látatlanban a helyet, ahol dolgozom. Persze hogy segíteni fogok mindenkinek, ahogy csak tudok, de senkivel nem szeretnék egy darabig együtt lakni, sőt, ez lehet bunkóság, de annyira együtt dolgozni sem, majd egy idő után, amikor már nagyon hiányzik. Mikor már nagyon hiányzik az, hogy sok dolgom legyen. Feküdni akarok heteket, néha aludni, néha felkelni, elmenni Babába, dolgozni (na azt nagyon, komolyan), beszélgetni végre hollandul, vásárolni szeretnék a Bershkában. Ilyenek. Nem vágyom sokra. Csak ami 70 nap múlva lesz megint. És egy jó darabig. Vicces, hogy pont az utolsó félévem ilyen. Az élet akarta így ezt is. Hogy ennyire kínlódjak, és még jobban rájöjjek, hogy mit imádok annyira kint, ahol számomra jó. Hangsúlyozom, hogy számomra. Mert életem kinn, hallottam hollandokat arról panaszkodni, hogy mekkora szar ez az ország, és milyen keveset keresnek, és el akarnak menni onnan. Találkoztam olyan Erasmusosokkal, akik inkább hazamennek, amikor tudnak, akkor is, ha csak 5 hónapra lehetnek Amsterdamban. Tudom, hogy nem mindenki szereti úgy, mint én. Hát nem is. Érthetetlen módon imádom, imádom, imádom. Van, aki kérdezi mért, de a legtöbben már feladták, inkább azt kérdezik, mikor látogathatnak meg. Látogatóimnak előre is örülni fogok, csakúgy, mint eddig. Arra nagyon szükségem lesz, tudom. Szeretem a barátaimat. De így is, úgy is elmászik mindenki mindenfele. Szonjáék is úgy néz ki kedvenc magyar városomba vissza. Mondjuk ennek tényleg örülök én is, mert legalább oda is mehetek majd látogatni, meg megyünk magy moziba. :D Áááááááááááááááá. Mért most hív mindenki mindenhova??? Mért ilyen igazságtalan az élet??? Mért éééén? Áááááááá. Fujj. Szakdoga. Fujj. Szegény Krisztiánka körülbelül mióta visszajöttem próbál velem találkozni, és nem. És miattam nem. Szörnyű. Szilvikém dettó. Ha tehetném, állandóan Veletek lennék, ezt azért remélem tudjátok. Óóóóó, annyira írnom kéne. Még ma olyan laza 7 oldalt. Akkor picit már megnyugodnék. Mert akkor holnap, holnapután megint egy laza 8at, és akkor már meglesz 40em. Gyerekek! Ha odaérek, hogy 50 oldal, akkor azt mondom, hogy Thank you very much. Rot op. The end. :D De 10 oldalt már akár fél nap alatt megírok, főleg a végét, ami már teljesen saját vélemény, saját tapasztalat. Na. Megyek is írni, mert most megint rossz érzés. Fuuuujjjjj. Rühellem. Bulizni akarok! Vezetni akarok! (Hétvégén egy csomót vezettem, meg bementünk Anyukámmal és a húgommal Ajkára a viharban, egy élmény volt, szétvisítottuk magunkat, mókás dolog a vezetés Anyukámmal. :D) Na, mászok. Fáj. "Fáj a fejem, a szívem túl nagy, és nem tudom, nem tudom hol vagy." És jövő héten VEN, de még nem is érzem. Heh. Durva. Így szervezőként meg végképp. De! Már van VENRideres pólóm. Amit imádok. Fel is veszem soon. Na cső. Elmásztam. Puszilok mindenkit! Imádlak Benneteket! Nagyon! Köszönök mindent!

belief

"I believe the sun should never set upon an argument
I believe we place our happiness in other people's hands
I believe that junk food tastes so good because it's bad for you
I believe your parents did the best job they knew how to do
I believe that beauty magazines promote low self esteem
I believe I'm loved when I'm completely by myself alone

I believe in Karma what you give is what you get returned
I believe you can't appreciate real love until you've been burned
I believe the grass is more greener on the other side
I believe you don't know what you've got until you say goodbye

I believe you can't control or choose your sexuality
I believe that trust is more important than monogamy
I believe that your most attractive features are your heart and soul
I believe that family is worth more than money or gold
I believe the struggle for financial freedom is unfair
I believe the only ones who disagree are millionaires

I believe in Karma what you give is what you get returned
I believe you can't appreciate real love until you've been burned
I believe the grass is more greener on the other side
I believe you don't know what you've got until you say goodbye

I believe forgiveness is the key to your unhappiness
I believe that wedded bliss negates the need to be undressed
I believe that God does not endorse TV evangelists
I believe in love surviving death into eternity

I believe in Karma what you give is what you get returned
I believe you can't appreciate real love until you've been burned
I believe the grass is more greener on the other side
I believe you don't know what you've got until you say goodbye"
/Savage Garden: Affirmation/

nowadays...

And here come my beauties (some of my students from 6c & 8a-b):Nóri & Anikó (my beloved mentor):
The school itself (Deák Ferenc Általános Iskola Veszprém):A szakestek képekben (angol & KM):És végül Brutusom, az elmebeteg:

kontroll

nem tudok - tudok

Nem, nem tudok elaludni addig, amíg. Nem, mert nem megy. Pedig kéne. De azok a dolgok, amik miatt kéne eltörpülnek azok mellett, amikről most szó van a fejemben. És a szívemben. Mert nem az a lényeg, hogy hány millió szakdolgozatot írsz meg, hogy hány kiselőadást tartasz meg, hogy hány órát tartasz, hanem más. Amit mindig tud az ember, de elfelejti. Mindig elfelejti. Én nem akarok felejteni. Ma elbúcsúztam. Lélekben. Néztem egy képet éjjel 2kor a DCben, és ennyi. Elbúcsúztam. Ez volt az utolsó szakestem. Ezután maximum már csak poénból fogok jönni, melynek esélye csekély. Utolsó szakest. Olvastam az idézeteket, amiket én gyűjtöttem össze 4 év alatt, a kedvenc tanáraim óráin, akik közül sokan nem voltak jelen ma. Hiányoztak. Bár úgyis elmondom nekik is hogy mennyit jelentenek nekem. Az, hogy a barátaim. Hát ez nehéz emberek. Komolyan még nekem is, akinek soha semmi. Az, hogy ők vannak és velem voltak ez alatt a 4 év alatt, ajándék. Sosem fogom tudni visszaadni azt a sokat, amit tőlük kaptam. Életemben először részese lehettem - voltam egy olyan közösségnek, melynél jobbat soha, kívánni se. Olyan embereket ismertem meg, akik minden porcikájukban, minden gondolatukban érdemesek a szeretetre és boldogságra, ők azok, akik miatt érdemes volt minden. Mindig is az lesz. 58 perccel ezelőtt ültem a DCben az egyik padon, és körülnéztem. És amit tudok, hogy nindezt a sok jót elraktározom, mindez belekerült a fejembe, és ott is marad. Mindig. Teljesen mindegy, hol leszek, mit csinálok, teljesen mindegy, meddig, mi értelme lesz, az, hogy én mindezt megélhettem, csodálatos. Valójában nincs bennem más, csak hála. Hálás vagyok, hogy eddig éltem. Hálás vagyok az életnek, hogy ez mind megadatott nekem. Köszönöm Nektek! Köszönök mindent. Huszadszorra hallgatom végig az Outlandish Aicha-ját, abszolút nem idevág. De most is az megy. Elbúcsúztam. Ez az, ami nélkül nem csinálnék, nem kezdenék el semmit nyugodtan. Elbúcsúzni fontos. Lezárni fontos. Én ma éreztem először, hogy most megint lezárul egy fejezet. Egy gyönyörű. Á, de miket is beszlélek! A legjobb. Nem hiába mondták mindig Anyukámék is, hogy azért tanuljak, hogy főiskolára mehessek, mert annál jobb nincs az életben. Maximálisan. Mert ennyi. Nincs is. Annyit kaptam, hogy néha rosszul érzem magam, hogy de akkor mit adtam én? Egyszerűen hihetetlen ez az egész. Végignéztem az embereken. De nem pszichoanalizálva, ahogy szoktam, csak rögzítve. Csak figyelve, csak megjegyezve. Ennyit sosem tanultam. Soha életemben nem, és már nem is fogok. Ennyit én emberektől és emberekről még soha. Szeretem őket. Szeretem az embereket. Esendők. Vidámak. Részegek. Önfeledtek. Erről most eszembe jutott egyik nagy kedvencem, a Dogville: "Would she not - in all honesty - have done the same as Chuck & Vera & Ben & Mrs Hanson & Tom and all these people in their houses?" Csak próbáljuk. Csak próbálom. Amikor azt hinnéd már mindent tudsz, és mindent láttál, hát kiderül. De derüljön is! Ezt szeretem! Ez az élet. Nem az, amikor tányéron hozzák eléd. Nem az, amikor előre mindent. Nem az, amikor mindig ugyanazzal, és mindig ugyanazért. Nem az. Még mindig szeretek élni. Szeretnék a barátaimnak élni, de ők is tudják, hogy ez nem lehetséges. Nem lenne igazi. Részemről. Nekem most egy időre ez a sorsom. Érzem. A búcsú. Az, hogy lezárjam. Mindent. Hogy tudjam, hogy innentől ki igen, és ki nem. Hogy tudjam, érezzem, értsem, hogy mért. Hogy ki mit miért. És ez milyen kapcsolatban áll velem. Ha semmilyennel, az is eredmény. De tudnom kell. Mielőtt elmegyek, tudnom kell. Ma sok mindent megtudtam ismét. Ezeket az estéket szeretem. Ezek jelentik azt, hogy igaz. Ezek azok, melyeknek igazán van értelme. Saját életemmel kapcsolatban minek van és minek nincs jelentősége. Kik azok, és kik nem. És miért. Mindennek a miértje. Alap. Elszakadhatatlanul. Érdekes este volt. Köszönöm Mr. Élet, levonom a tanulságokat. Már kezdem. Elbúcsúzom. Hm. Elbúcsúzom. Jó éjszakát!

sickhouse 2007

The Sickhouse (2007) Directed by Curtis Radclyffe, Cast: Aley Hassel, Gina Philips, Jack Bailey. Wow. Bár hozzá kell tennem, hogy ebben még nekem is vannak túl beteg részek. Meg a vége! Áááá. Kész! Ma este ipszi! Boldogság! Akartam ma írni, erre inkább megnéztem ezt a filmet. Most megyek aludni. Első két óra tanárnéniként megtartva. :)

boldogság

Veronika boldog.És az új, Brutus. :)

még itt is reklám :)

ANGOL S.U.C.K.est idén is! Jövő kedd, 20:30, DC! Jegyek: N büfében egész nap az aranyos lányoknál, akikhez mindig megéri odamenni ;) , illetve Sipőcz Esztinél, Szabó Katánál, Tóth Zsófinál (Punky) és nálam! Elővételben: 1000&1200, helyszínen: 1200&1400. Aloha! :)

I just go...

Egész héten 30Y hallgathattok a blogomon, mert készülök már nagyon. Direkt nincs kinn még hivatalosan, hogy mire, mert annyire félek, hogy nem jutok be, hogy majd csak akkor, ha a kezemben van a jegy. Sokat jelent ez nekem. Holnap pedig bemutatkozok az egyik osztályomnak. Sőt, velük vándorlok egész nap, és hajnali fél 7kor kelek. Izgulok. Lehet, hogy utálni fognak. Mert unalmas vagyok & mert nincs humorérzékem. Megvan 8 oldal a diplomámból, ma még akarok írni 7et, mert így megy ez :) hogy szerdára meglegyen a 20 oldal, amit be kell mutatnom, mint eddigi eredmény. De be is fogom, mert most elkapott a feeling, hogy jó volna ezt még akár hamarabb is befejezni, mint április 30. Olyankor. Hm. Tényleg gép vagyok. És tényleg szeretnék megint emberlány lenni. De mint azt ma egyetlen Anyukám is mondotta volt, már csak nagyon pici, és kész vagyok. Kész vagyok ezzel az egész országgal. És már csak 91 nap. És még mindig nem vagyok rendben. Sem lelkileg, sem egészségileg, sem sehogy. Nade! Majd nézzetek meg májusban! Én olyan, de olyan happy leszek, hogy fájni fog! :) Csak ez a 3 nap megint ott nem tett jót. Egyszerűen el is határoztam, hogy nem szeretnék még egyszer úgy odamenni, hogy tudom, hogy nem maradhatok. Nemnem. Soha többé. Úgy akarok röpködni is, hogy utána tudom, hogy visszajövök pár nap múlva. És mehetek dolgozni. És nyugalom van. És és és. Áááááááá. A múltkor válaszoltam ám az összes kommentemre 8 évre visszamenően! :D Remélem minden kedves hűséges kommentelőm elolvasta, amit írtam. Különben meg tegnap picit sírt a blogom, hogy senki más nem köszöntötte meg, csak én... Arany szívem! Úgy akarok csinálni mindent, hogy egy cseppnyi szorongás se legyen bennem semmi miatt. Még 24 nap. Ki kell bírni. Fujj. Utálok szenvedni. Nem az én sportom. Ja igen! Tesim még nincs. Van arra is kb 1,5 hónapom, hogy megcsináljam az utolsó tesimet. Ollé! Rot op. Na megyek írni. Meg óravázlatot gyártani. Titeket szeretlek, csak dilis vagyok most. Puszi!

WOW. 1 éves a blogom! :D Kedves Blog: Boldog Szülinapot! :)

presszó válogatás

Szilvikém egyik nagy kedvence:

Ohóóóóó:

Az örök, jövő péntek:

Veronika ugrál:

Számomra = Presszó:

Régi&mindig jó:

Hadd láthatnék már (Szilvikém másik nagy kedvence):

Belga (szívszerelmem Bauxittal):

Na megyek írni. Puszi!

Ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá.

Ééééééés Bödőcs Tibor Veszprémben:

2008-04-23
Veszprém
1564 Shakespeare szülinapja.

"Amíg én élek, ennél a háznál állat lesz!"

"Nem rossz dolog a magány, a magány, a magány, ha van veled valaki."