vegyes érzelmekkel...

Eddig zenét hallgattam a saját blogomról. Ez már tényleg beteges. Ahogy anyukám mondaná: "Te beteg vagy lányom!" Pedig én mindig mondtam neki, hogy ez a Pygmalion effektus, hogy ha valakire mindig azt mondják, hogy rossz, akkor az is lesz. Lehet, ez az oka. Mármint nem anyukám, hanem a külső világ. Ami nem az enyém. Az én világom más. Nos. Szerdán mégsem volt semmiféle Keresztapa-trilógia, mert először a film hiúsult meg, aztán meg az egész. Jó, igazából fura egy nap volt a tegnapi. Délután mondom elugrom a kész szemüvegemért. Majdnem meglepődtem, hogy simán megy minden. De csak majdnem. Alap. Az a keret sztornó, válasszak másikat. Hát, mondom, ez aztán beautiful. Mondtam is a csajszinak, hogy tudod, mennyi idő volt ezt kiválasztani??? De nem tudta. Nem is nagyon érdekelte. Az eladók nem tudják beleélni magukat a vásárlók helyzetébe. Én is voltam eladó. Én legalább törekedtem rá. És néha sikerült is. De sokszor nem. Ezért nem leszek eladó. Ennyi. Szóval aztán választottam egy másik keretet, ami most már sokkal jobban tetszik, meg feleannyiba kerül így az egész szemüveg. Ez pozitív volt. Utána pedig bevittem az ezer éve itthon porosodó aranyaimat egy ékszerüzletbe, hogy ez úgy mégis mennyit ér & mit tudok vele itt csinálni. Levásárolhattam, úgyhogy vettem is egy aranygyűrűkét & egy fülbevalót. És megállapítottam, hogy az arany ára is folyamatosan változik. Persze csak nő. Mindegy. Ezért jó. Ha abszolút nem lesz pénzem & koldulnom kéne Amsterdamban, akkor majd eladom őket & élek egy hétig belőle. Fúúú, de nagyon pozitív vagyok jelenleg... Na igen. Aztán mire hazaértem, Sziszó mondta, hogy le van fújva az egész program & akkor nagyon elszomorodtam, mert félig az én hibámnak éreztem, hogy nem értem haza időben, dehát nem én tehettem róla, hanem Sziszó munkahelye. Meg szomorú voltam, mert nem találkozhattam a lökött bandával, melynek tagjait jobban szeretem, mint ahogy azt ők el tudják képzelni. Aztán jött egy kósza depressziós ötlet, hogy na, akkor most elmászok moziba egyedül & megnézem azt a filmet, amit senki sem akar. A biztonság kedvéért felhívtam Dávdit, hátha, de nem. Aztán pici Szonjámat, de ő se. Már indulnék el szépen egyedül, erre drága pici Szonjám visszahív, hogy na, akkor ők (Szonja & barátja Balázs) eljönnek velem. Ismét megállapítottam, hogy ezért szeretem annyira Szonjámat, mert bármi történjen, mellettem áll. Ahogy Szilvinek elemeztem utána itthon, ha azt mondanám, hogy Debrecenben vagyok (ahol soha életemben nem voltam még egyébként) & nem tudok semmivel sem hazamenni, ő eljönne értem. Ő az, aki nélkül ma nem hiszem, hogy élnék. És ezt komolyan mondom. Hm. Majd egyszer elmesélem. Nem jó emlék. Most jobb élni. Most akarok élni. Nem volt ez mindig így. Szóval aztán elmásztunk moziba, de előtte még extragyorsan vettem egy beautiful nyári papucsot. Lábujjközös, és fehér kagylókkal van kirakva a teteje. Fúúú, tényleg nagyon szép. Nyárra vettem dolgozni. Már csak egy hónap! :) Na, az első mosolygósarc. A filmről pedig annyit tudok elmondani, hogy: JOHNNY DEPP!!! ORLANDO BLOOM!!! BEAUTIFUL!!! :)))) Muszáj nektek is látnotok:

sír a szívem

Nos, nem megyek vizsgázni szerdán, úgy döntöttem. Szilvivel megállapítottuk, hogy csak akkor vagyunk effektívek, ha együtt tanulunk&egy dologra. Pedig tudom, hogy tök egyszerű lenne a szerdai vizsgám, de hát én már csak ilyen link vagyok... Meg lehet, hogy amiatt agonizálok vagy amiatt vagyok depressziós, hogy annyi dolgom van, hogy csuda. Hmmm? Igen, kezdek meggyőződni erről. De azért szerdán Keresztapa trilógiát nézünk & drága Sziszó főz nekünk (rántott csirkét, pedig ő vegetáriánus, hát nem édes?). Az ötlet onnan indul ki, hogy Bálinttal & Ágilánnyal jöttünk hazafelé Gesztiből & akkor nem tudtam valamilyen elvileg alapszereplőre, hogy az ki & erre jól megkaptam, hogy: "NEM TUDOD, KI A ...??????" Bálint pedig ezt a helyzetet tűrhetetlennek minősítette, úgyhogy maraton lesz, mindhárom részt megnézzük. :) Nagyon beautiful lesz! Sőt, lehet, hogy jövőre, amikor hazatérek kis hazánkba, Bálinttal fogok együtt lakni & nem kell hajléktalannak lennem!!! :) De! Saját lelkiismeretemnek megnyugtatása érdekében: jövő hét hétfőn pepszi szigorlat, kedden szövnyelv, csütörtökön másik szövnyelv. De tényleg! Ezen a héten pedig elkezdem a jogsit (holnap), megveszem a repülőjegyet & elhozom a szemcsimet! Ja & holnap még könyvtárba is megyek, mert a szigorlatra egy raklap könyvet el kéne olvasni. El is fogok. Én, az éltanuló. Aki iskola után hazamegy, tanul & alszik & ez az élete. Ennyi. Ja & kikelt a gyászbogaram, úgyhogy gyászbogártenyésztők jelentkezését várom, természetben fizetek érte, csak vigyék innen, mert megőrít. Rosit is. Agonizálunk...

Hernádi Szabolcs hatásai Veronikára

Gyönyörűség! A legújabb magyar tehetség számomra. Mindenkinek ajánlom a Klikkerek című műsort az m2n. Itt jegyezném meg, hogy nem tudom hány éve nem nézek m-mel kezdődő magyar csatornákat. (10...) Nade! A műsor & műsorvezetője miatt viszont érdemes. Minden tanítványomnak ajánlom ez úton is, mert rengeteget lehet tanulni belőle vagy csak egyszerűen tájékozódni! Mindegy, nekem tetszik, én rajongó lettem. Nem mellesleg pedig őt se rugdalnám ki sose. Főleg, hogy bika & 84es évjáratú. A legjobb, legbetegebb év... :) Nos, mindjárt táplálkozok, mert már régen sikerült, utána pedig 9re el kell készülnöm, mert jön Dávdi & mászunk DCbe bort inni & beszélgetni! Remélem jön Punky is. Majdnem bebizonyosodott, hogy igazam van a pasikkal kapcsolatban, de aztán mégsem. Juppíí, juppíí! Valójában nagyon utálom ám, ha igazam van. Az egy idő után rohadt unalmas. Főleg a kiszámíthatóság része. Ha már nem ér semmilyen meglepetés, mert mindent tudsz & látsz előre. És higgyétek el, hogy a végkonklúzió mégis az, hogy jobb, ha tartós kapcsolatban élsz, mint ha például úgy, mint én. Hülyét kapok, mikor irigyelnek. Mert ez így nekem jó, viszont szerintem ezt sokan nem bírnák egy napig sem. És jólteszik. Mindig, minden "családos" (=barátos, barátnős, férjes, feleséges) ismerősömnek ezt kántálom. Jobb ám egy biztos kapcsolat, mint például egy túl-sok-típusú egyénnel az állandó izgalmakkal teli élet. De most komolyan. Most tényleg nincs bennem semmi cinizmus. Az ember társas lény. Csak nem monogámnak született. És ez okozza ezt a sok-sok gondot. Meg nem arra, hogy egész életén át tartó dolgokat csináljon. De megint biztos csak magamból indulok ki & különben is, csak a drága Hernádi Szabolcs képét szerettem volna kitenni & tessék, ez lett belőle. Holnap mászok Anyuékhoz, úgy döntöttem, mert lelkileg Waste Land tükröződik csak kis szívemben & ilyenkor mindig újra meg kell találnom az érzelmeket. Áááá, bolond egy ember vagyok.

"Megfejtesz mindenkit, jófej vagy, mégsem vagy jól. Tátongó ember, veled álmodni könnyebb, mint egyedül ébren vagy valaki mással..."
"Ha igazán élnél, én a válladról nézném végig, ahogy élek, valaki mással. Egyedül ébren, mindennek háttal. Semmit se szól, vele álmodni könnyebb, mint egyedül ébren, mindennek háttal..."
/Hiperkarma: Üres/
És Sziszó örült Züminek. Pont így. Ennyi. Ennyi?!?! :) Pusziiiiii!

sálálálálááááá

Ma sikerült kiválasztani következő drágaságomat, gyönyörűszép. Fekete az eleje & rózsaszínes-szürkés az oldala valamilyen írással. Pont, amilyet szerettem volna. Mondjuk iszonyú mák, hogy Szilvi & Dávid jöttek velem - szegények, néha majd' meghaltak, én láttam :) - mert így együtt kiválasztottuk a legszebbet. Sőt kaptam diák 5%os kedvezményt, mert pofátlanul megkérdeztem, hogy van-e olyan. Háháááá! De még így is nagyon drága. Nem mondom meg mennyi, mert az még számomra sem teljesen világos, hogy miből fogom kifizetni. Veronika beautiful élete ismét... Alap. :) Klaus férfiisten 3órás előadása nagyon tanulságos volt, örülök, hogy ebből írom a pepszi szakdogámat! Búcsúzásképp azt mondta, hogy: "Have fun in Amsterdam!", merthogy vele mindig angolul diskuráltunk, mert tiszteletben tartja, hogy nem szeretek németül beszélni. Ennyi. Ilyenek a jó pasik. És azt mondta, hogy szerinte én is nagyon sokat fogok még utazni. Hát, legyen igazad drága Klaus & vigyázzon rád az élet, mert ha ilyen emberekből állna, nem itt tartanánk. No. Voltam Pesten is tegnap, jól befordultam, kb 8321 emlék jutott eszembe percenként. Hosszú volt az az év. És szép. És imádtam Pestet. Elvileg még most is. De esküszöm hiányzott Veszprém. Fura ám ez nekem. Végülis örülök is neki, mert ezek szerint akkor már ide kötődöm egy picit. Csak nekem a kötődést mindig realizálnom kell & az sokáig tart. És hülye szokás, mert lehet, hogy mire realizálom, addigra el kell másznom innen is. Óóóóó, ez a sok gondolkodás! :) Aztán Klaus megérkezett, és 2 és fél órán keresztül idegenvezettem & meséltem neki Magyarországról. Előre figyelmeztettem, hogy nem lesz valami szívderítő véleményem, főleg az oktatási rendszerről, de aztán hamar megállapítottuk, hogy sok hasonlóság van Ausztria (a képen Linz) & kis hazánk közt. És igen, igazad van drága Dávdikám, tényleg lehet, hogy kint sem mindenki tökéletes, én sem vagyok naív, de szerintem azért jobb, mint itt. Meglássuk. Ma Sziszóka névnap van, örülök is nagyon & majd este jól megköszöntöm, úgyhogy most gyártanom kell ajándékot. Csudi! Szilvit várom, mert ment Andikámhoz mégiscsak műkörmöt csináltatni, juppíí, juppíí, nem is tudom kinek a hatására, de a lényeg, hogy kipróbálja! Csak nehogy függő legyen ő is! Ezt most hogy élvezhetik férfiisten barátaim, akik ezt olvassák! Nem baj, még a férfias nőkben is kell legyen egy dolog, ami nőies & ami nőre emlékeztet. Egyébként most nagyon nyűgös vagyok, mert nem mentem ma moziba mégsem, de majd jövő héten. Addig is büntetek mindenkit:Holnap dolgoznom kell, mert kell, ráadásul 8 órát, mert nem lesz így pénzem. Este pedig elvileg megyünk Dávdimmal valahova. Nagyot beszélgetni. Sálálálá. És nem mellékesen lehet, hogy drága Bálinttal fogok lakni jövő februártól, ugyanitt, ahol most. De jó volna! Szeretek itt lakni. Na jó, Veszprémben is. Csak Magyarországon nem annyira. Még... De adja az ég! Puszillak benneteket! BOLDOG NÉVNAPOT DRÁGA SZISZOO! :)

szombat - vasárnap - hétfő

Szombaton délután 4kor keltem, akkor se magamtól, ilyenkor imádom, ha hívnak. Főleg ő. Tehát így csak 15 órácskát aludtam, messze még a 24 órás rekordkísérlet Ági & Sziszó bírákkal & Bálint társalvóval... :) Este átjött ördögÁgi, főztem (!) teát, finomat, néztük a Kalifornia, a halál nem utazik egyedül című alapfilmet, ismét jót beszélgettünk, Rosit elemeztük & kapott újabb 30Y adagot. Vasárnap mentem drága szüleimhez & pici húgomhoz, aki ezt most kikérné magának, mert hát már 11 éves! :) Anyukám finomat sütött-főzött, mint mindig, közben jól elterveztük, mivel lesz tele majd a csomagtartó, ha jönnek ki hozzám Amsterdamba. Ja igen, az lesz mindenkinek a belépő! Echte ungarische Speise! Mondtam már, hogy nemzetközi vacsorát kell majd csinálnunk a többi Erasmusossal az introduction hét végén & nekem tipikus magyar kaját kell majd főznöm? Nem nevet!!! Bár én & a főzés egyelőre elég távol állnak egymástól, nade addigra! Szilvi lehet eladja nekem a fényképezőgépét & akkor az is beautiful lenne, plusz a héten szemüveget vadászok, hogy már az is meglegyen. Elmondom milyen lesz: fekete (milyenmás) műanyagkeret, benne lencsével (aztökmindegymilyen) & az oldalán strasszokkal. Vagy valamilyen írással. Vagy valamivel. Hogy jó Verás legyen. :) Holnap Veszprémben vadászok, szerdán pedig Pesten. Képzeljétek, megyek imádott Budapestemre!!! Ki kell mennem Klausért (linziprojectesférfiisten) a keletibe, de akkor felmegyek valamilyen előbbi vonattal & nézegelődök. Mindjárt indulok is az ingyenjegyeimért Viktorhoz, aki nagyon hálás, hogy nem neki kell Pestre másznia e miatt. Én még örülök is most már. Anyuék vettek autót, olyan, mint ami a képeken látható, amint hazamászok & ő is ott lesz, ja & nekem is lesz fényképezőgépem teszek fel echte képeket is. Szép. Nekem mikor lesz ilyenem??? Majd egyszer. Ahogy pici Szonjámmal szoktuk mondani! Ma hívtam végre jogsioktatót, de nem vették fel. Jó, oké, délután 5kor, de akkor is! Nem akarnak pénzt keresni?? Szörnyű. Remélem meg tudom csinálni a drága jogsimat, még mielőtt lelécelek. Na most már tényleg megyek a jegyekért, mert elkések. Pussz!

Regatta

"Bolond az, aki a saját világában él. Én bolond akarok maradni, és úgy akarom élni a életemet, ahogy megálmodom, nem pedig úgy, ahogy mások elvárják." /Coelho, Paulo/ Ezt az idézetet Szilvi küldte ma nekem. :) Köszönöm. Megerősítés. Örülök, hogy Szilvi velem lakik. És hiányzik, ha nincs itt. Meg effektívek vagyunk együtt, ezt már ki is fejtettem neki. Nos, ma voltunk Regattán. Még mindig nagyon szomorú vagyok. Hihetetlen, min múlik egy ember élete. Hihetetlen, mennyit ér egy ember élete. Ma délután 5 órakor eltűnt Tóth Krisztián. Elkötöttek egy csónakot & bementek 5en másodfokú viharjelzés mellett a Balatonba. A csónak felborult, 4en kiúsztak, még látták őt is ahogy úszik, aztán kiértek & látták, hogy az 5. ember hiányzik. Szegény drága Gyula kiabált le a színpadról, hogy valaki kerítsen már egy vízimentőt, mert eltűnt egy srác. Brutális volt. Aki ma ott volt, elgondolkodott. Mi is. A legdurvább az volt, hogy a csónakban volt a srác testvére is. Elvileg még egyébként nem találták meg a holttestet, tehát még van remény, hogy esetleg valahol máshol kimászott, de nagyon kevés. Felelőskeresés & botrány várható, de a fő tanulság tényleg az, hogy jobban kell figyelnünk egymásra. Még ennél is jobban... Egyébként nagyon jó volt a napunk a lökött bandával. Jött drága Dávdim is, aki evett, ivott, aluszkált picit, velem filozofálgatott a művészet értelméről. A mai újdonság Protkor (direkt:)) volt, akinek már 5 éve beautiful a haja, meg azért nem csak a haja. :) Ő is megy ki Ámérikába a nyáron. És ő is 28 éves. És a sok-sok 28 éves ismerősömmel & expasimmal ellentétben ő nem érzi magát öregnek & nincs kapuzárási pánikja. Háháááá! Látjátok? Lehet ám így is! Pozitív ember Róbert kollega. Máskor is! :) Bálintnak nem volt jókedve, a délután első felében nekem se, de volt rá okom (mit ne tudnék megmagyarázni?). Ennyi. Ennyi?? Ági egy ördöglány, tele érzésekkel. Holnap jön át Rosit nézni, meg 30Yért. Jókat beszélgettünk, kifejtettem, mért gondolom, hogy ő egy aranyos lány, meg ilyenek. Madam Punkyval egyetemben a hazáig tartó 20 perces út 20 órásnak tűnt, 2 enyhén szólva büdös szájú úriember mellett ülve... De túléltük. Mi igen. Aztán afterpartyzgattunk drága Katalin kollegáéknál, hát mit mondjak, beautiful volt! :) Sziszó nem jött, mert hazament Regatta után rögtön, mert holnap dolgozik. De remélem utána ő is jön át hozzám. Sálálálááá. Dévényi Tibi bácsi zenét hallgattunk, bort iszogattunk (kivéve engem), képeket nézegettünk, visítottunk. Alap. Katalin jól átrendezett mindent, ekkor döntöttünk úgy Ágival, hogy mi akkor lépünk. Most pedig 18 órát fogok aludni egyfolytában, szóval holnap 18 óra előtt please senki se keressen, mert lezárom a szorgalmi időszakot alvásügyileg is. Puszilok mindenkit, nagyon SZERETLEK benneteket!!!!!!!!!! Mindenki vigyázzon magára nagyon-nagyon!
http://www.radio.hu/read/223668/2007-05-18_22:07:47

vége a szorgalmi időszaknak :)

Na akkor most nagyon gyors leszek, mert mindjárt mászok Sziszóhoz lezárni a szorgalmi időszakot. :) A hét nagy történései: találkoztam drága pici Szonjámmal, kapott ajándékot & nagyon örült, úgyhogy én is nagyon örültem, hogy eltaláltam! Beautiful szerencsebambuszt kapott, 83 db (mindig túlzok, sose feledd!) Raffaelot, képeslapot, ami csillogott, mondta is, hogy tiszta Verás, de a felirat meg tiszta Szonjás volt: jobb később, mint soha! :) Voltunk moziban, megnéztük a Pipőt, vicces-vicces & beautiful a főszereplő (a rajzfilmhősök is tetszenek). Ez volt most a legfontosabb történés. Ja igen, ma pedig leadtam végre a szakdogacímemet, Laca most nagyon pozitív volt, mert látszott rajta, hogy tényleg érdekli. Ilyenkor látom benne az embert. Örültem. Meg nagyon Verás szakdoga lesz, ezt már most tudom. A lényege, hogy a holland oktatásban az angol nyelvoktatás során hogy alkalmazzák az irodalmat, bármilyen formában, illetve összehasonlítva egy általános és egy középiskolában elkövetett megfigyeléseim alapján. Beautiful? :) A hét fő kérdése: augusztus 17 vagy 21??? Ugyanis kiderült, mert írta Helga (ő is holland koordinátorom, a szépnevű Jos mellett, aki reméljük jó pasi, csakúgy, mint a leendő diák-koordinátorom), hogy 17-től el lehet foglalni a szállást. És ha belegondolunk, hogy havonta csak a szállásért fogok fizetni 400 eurót, akkor az a 4 nap is igencsak számít. Hmhm. Ötleteket & megerősíteseket kérek! :) Erről jut eszembe, hogy már kezd kialakulni bennem azon emberek névsora, akik olvassák gondolataimat. Az egyik legfurcsább Kotla - mellesleg az egyetlen, aki kommentálja írásaimat, ezért köszönet neki - akivel egyszer jó volna találkozni élőben is, mert érdekes srác lehet. Szonja azt mondta, hogy azért vigyázzak, mit írok, mert visszaélhetnek majd vele. Igen, végülis, majd ha politikus leszek, akkor para lesz. De az még úgyis 27 év, szóval kutyát-macskát! :) Jegyeim igen szépen alakulnak, ma is írtam a négyesért, itt hívnám fel a leendő tanárok figyelmét arra, hogy a négyes határa 80%tól kezdődik & please, mindig onnan kezdődjön! Előre is köszönöm a társadalom nevében! Szóval igen, kellenek a jó jegyek, mert nagyon sok pénzt akarok keresni ezzel következő félévben. Ja & végre valaki azonnal tisztán átlátta, hogy mért is akarom leadni a cukimuki német szakot & hogy mért akkor fogom, amikor. Meglepő volt. Azért mindig rájövök, hogy okos. Holnap regatta, nem dolgozok, nem kell ma tanulnom, mindjárt sírok a gondolattól is, hogy végre, ma meg ünnepelünk, sálálá! :) El kéne kezdenem olvasni Paulo Coelho: Veronika meg akar halni című könyvét, bár egyetlen Dávdim úgy adta oda, hogy: "Nem rólad szól!" - imádom! Áááá, kész volt ez a hét. Én is kész vagyok. Ahogy Sziszó & drága Katalin kollega mondaná, papucsállatkának érzem magam. Abba is hagyom, mert ma már semmi értelmesre nem vagyok képes. Na csak még egy beautiful megjegyzés blogomat illetően: "spontaneous overflow of powerful emotions" /Sziszó kollega, aki nyert tőlem egy Milkát, mert Bús Éva visított a szakdoga-konzulens-felkérésén/... Nyár. Akali. Linz. Amsterdam. Mindjárt...

koncert - dávdi - szilárd - sziszó

Még mindig pihenem a pénteki koncertet, beautiful volt, főleg, hogy beszélgettem Beck Zolival & Endivel, na, az maga volt a mámor, mert tényleg nagyon becsülöm őket, a zenéjük & az egyéniségük miatt. Drágaságok. A koncertre Zsuzsival érkeztünk idő előtt, de jó volt, mert ott voltunk a főpróbán is, amit később Zoli meg is jegyzett. :)) Aztán jött Dávdikám, aki extrán fáradt volt, de kitartott, aztán megkapta ő is a kedvenc számát, a Mindenki egy perccel továbbot, úgyhogy azért szerintem jól érezte magát. Remélem. Úgy volt, hogy jön Sziszó is, de bealudt, nem győzött másnap bocsánatot kérni, pedig nem haragudtam. Ja igen! Jött mégis Rolcsi is, 3 barátocskájával. Megint megállapítottam, hogy nagyon nehéz lesz nekem tanítanom, mert ezekben a tizenévesekben van valami... :) Természetesen Rolcsinak örültem azért a legjobban, mert őt sajna egy évben kb 3szor látom, mert ő fennmaradt Pesten, én meg nem & mint tudjuk, így nagyon nehéz baráti kapcsolatokat ápolni. Rolcsiról annyit kell tudni, hogy sok évvel ezelőtt nagy szerelmem volt, persze csak plátói, de ilyeneket csináltam emlékszem, hogy egy közös ismerősünkkel ellopattam az igazolványképét, csak hogy legyen. Hmm. Milyen kis fanatikus voltam. Így visszagondolva már vicces, de akkor ezeket sokkal intenzívebben éltem át, mert akkor még voltak érzéseim, plátóiak, kimondatlanok, de voltak. Nos, a koncert után 1 liter folyadék elfogyasztása után elkezdtünk mászni (szinte szó szerint) hazafelé Zsuval, szedtünk neki plakátot, kettőt is, örült, hogy jött, azt mondta, hogy legközelebb is. Kezdem felfedezni, hogy egyre többen szeretik a drága 30Yt a környezetemben & ennek annyira örülök, hogy csudi! :) Másnap reggel Andikámhoz mentem, szép sima franciák lettek a körmeim, de most erre vágytam a hosszú fekete korszak után. Utána aludtam délutánig, majd átmentem Dávdihoz angol 2t tanulni. Vagyis elvileg segíteni tanulni, de be kell vallanom, hogy eme anyag végében nem vagyok mérvadó, mert én ezt először szigorlatra tanultam meg. Na azért itt is voltak beautiful emberek: "The more I think, the more I doubt." /Byron/ :) Őt se rugdaltam volna ki sose... Szombat éjjel 4ig Eurovíziót néztem, visítottam Ukrajnán, örültem Magdinak, szétcsúsztam Törökországon meg UKn. Azért voltak nevetséges dolgok, na. Vasárnapi program elvileg az volt, hogy Sziszóval Szilárdra gondolkodunk, ebből az lett, hogy jött nagyon este, nagyon elkezdtük, aztán nagyon beszélgetés lett belőle. Egyre többet beszélgetünk drága Sziszóval, és mindig épülök e beszélgetésekből. Általában csak bólogatok magamban, nagyon sok minden van, amit totál ugyanúgy gondolok, mint ő. Na jó, azért már azt is megállapítottuk, hogy van egy csomó dolog, amit nem. Azon kevesek egyike, akiknek tetszik "az én világom" elmélet. :) Az én világomban én teljesen normális vagyok, tudom. Csak itt nem. De addig, amíg találok olyanokat, akik ezt nemcsak hogy elfogadják, de még tetszik is nekik, addig is kutyát-macskát! :) Sziszó egyébként ahogy belép a lakásba, már előre köszön Rosinak, mókás. Ma végre befejeztem a Szilárd beadandómat, remélem jó lesz, mert vasárnap éjjel fél 3kor világosodtam meg. Ma dolgoztam is, nagy tumultus volt, jöttek a Fehérvári irodából is, majd csütörtökön délután megyek még a héten, mert pénteken REGATTA! :)
Sziszó kedvence: http://www.youtube.com/watch?v=cXbHvmN93J4

30Y

30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y 30Y

huszonharmadik

Teljesen meg vagyok hatódva. Annyira szeretem a barátaimat, hogy mindjárt sírok, pedig én olyat nem szoktam. Ma 5 óra alvás után azzal a tudattal keltem, hogy öreg vagyok. De nem volt ám időm befordulni, mert Bús Éva ZHt írtam, meg hajnali 8ra kellett mennem. Az első meglepetés ZH előtt történt. Drága Dávdim várt a terem előtt ölelésre széttárt karokkal, na akkor már tudtam, mért. Annyira aranyos volt & emlékeztetett a holnapi koncertre - amit hát hogy is felejthetnék el... Aztán bementem a terembe, Niki már vigyorgott messziről, tündéri teremtés, Zsuzsival együtt. Kaptam tőlük kedvenc Milka csokit & egy beautiful fülbevalót, amire anyukám biztos azt fogja mondani, hogy neki is kell ilyen. :) Ja igen, full beteg vagyok amúgy, nem kapok levegőt az orromon keresztül, és ZH közben is tüsszögtem, amitől mindenki jól megijedt, meg azt sem tudtam hol vagyok. De megírtam, mondták a többiek, hogy menjünk le büfébe, hát jó, mondtam. Leérek, hallom ám, hogy zenél a telefonom. Sziszó SMS: krízis van, ne mozduljak. Már el is kezdtem aggódni a drágáért, erre látom ám, hogy ott áll a sorban 1 méterre tőlem. Na, ezen jót mosolyogtam. Közben Moncsival beszélgettem, kaptam tőle is Milkát, hiába, tudják a drágák, mit szeretek. Nagyon tündéri volt ő is. Aztán odamászott Sziszó, letett az asztalra egy jókora kókuszkockát, meg is jegyeztem, hogy milyen fini sütit eszik. Elvagyunk, beszélgetünk, erre Sziszóka kér tőlem tüzet, én meg nem akartam neki adni, mondván, hogy ne dohányozzon már. De erősködött, mondta, hogy ne ma vesszünk már össze, hát jó, mondtam & adtam neki. Erre elővesz egy gyertyát, beleszúrja a kókuszkockába & meggyújtja. Közben pedig zenélteti a Happy Birthdayt a zenélős gyertya aljával. Áááááááá. :)) Ez már tényleg az unbelievable kategória. Köszönöm. Még egyszer. Nagyon. Na, azért hogy ne örüljek annyira, sajtón közölte velem a tanárnéni, hogy írnom kell a 4esért, mert csak 80 %om van. Röhej. Én ilyet sose fogok csinálni. Ha mégis, pereljetek be nyugodtan. Mint majd én a Volánt & a MÁVot. Nade sebaj, igazából annyira a hatása alatt voltam ám az eseményeknek, hogy kutyát-macskát, végig azon gondolkodtam, hogy milyen szerencsés vagyok. Aztán hazajöttem, aludtam 2 órát, hogy jobban legyek egészségügyileg, Szilvi ajándékára keltem, tőle pedig kaptam egy csillogós cipellőmhöz abszolút passzoló hajpántot. Beautiful! :) Csupa meglepetés & öröm ez a nap. Aztán tanítottam 4től fél 8ig, utána pedig rohantam (volna, mert Sziszóékkal mentem :)) a lökött bandával találkozni a fényképcsinálóhoz az Óváros térre, mert megbeszéltük, hogy megyünk erre a borkóstolóra este. Vagyis na, ez enyhe túlzás, tegnap Kelta körön szeretett Katalin kollega kijelentette, hogy: "te is jössz!" a tőle megszokott bájos stílusban. :) Nos, odaértünk, vártuk még Punkyt, csináltunk is csoportképet, aztán elindultunk nézegelődni. Somlói bor nem volt, meg kell jegyezzem, kaját kerestünk, mert egész nap csak Sziszó ajándékát ettem, aztán letelepedtünk valamilyen szobor lépcsőjére. Egyszercsak Madame Punky felszólított, hogy "Na, Veronika, most akkor cseréljünk helyet, beállított a szobor vagy mi mellé, és ők meg jól körbeálltak & elkezdték énekelni a Happy Birthdayt. Annyira, de annyira szeretem őket, hogy kifejezhetetlen. Hát az ajándékom meg! Mit is mondhatnék: BEAUTIFUL! Kaptam egy syllabust, leendő órám munkatervét, most épp visítok & félig sírok a röhögéstől, mert megint beleolvastam. Csak néhány részlet: "2.óra: Bjutiful emberek a mindennapokban: Viva- Kristóf, Oliver Kahn, Ville Valo, Brian Molko avagy kiket ne rugdossunk ki soha az ágyunkból! 7.óra: Bjutiful helyek a Földön: Dánia, Kapolcs, Budapest, Balatonakali, Amsterdam 9.óra: Beautiful idézetek és útbaigazító üvegfesték-feliratok elhelyezése egy fekete szobában 10.óra: "Beautiful Rosea!!!" - Pókmozgatási technikák, tücskészeti alapismeretek 11.óra: Rend, sötétség és csukott ablak: the Holy Trinity at home" Na, most már folynak a könnyeim. Ennyire vicces dolgot régen olvastam. Ismét bebizonyították számomra, hogy kreativitásuk határtalan. Imádott lökött banda... :) Kaptam egy idézetes könyvet, amit mindannyian dedikáltak nekem; valahányszor kinyitom, visítani fogok a nevetéstől. Lehet beleragasztom a syllabust. Tényleg. Holnap le is fénymásolom kedvenc munkahelyemen. Szóval életkedvem teljesen helyreállt hála nekik & minden drágaságnak, aki ma gondolt rám. Kaptam egy értesítést ajánlott levél érkezéséről, holnap be kell mennem a postára ebédszünetben, mert van egy tippem, kitől... :)De majd mesélek. Kíváncsi vagyok. Arra is, meg most mindenre. Most nagyon boldog vagyok. Örülök, hogy élek. De nagyon. Annak meg még jobban, hogy ilyen emberek vesznek körül. Meg sem érdemlem. Sebaj! KÖSZÖNÖM! Szeretlek Benneteket! :) Holnap pedig: 30Y!!!

Nos, azért ilyenkor mindig megnyugszom egy picit, hogy legalább hallottuk már a szót, hogy pow wow. Végtére is angol szakra járunk. :) Egyébként pedig az este végkonklúziója, hogy köszönöm az életnek, hogy megismerhettem a lökött bandát, Katalint, Sziszót, Zsoleszt, Bálintot, Punkyt, és a többieket, mert állandóan tanulok tőlük & mert nagyon érdekes & persze beautiful emberek! :) Egyik kedvenc könyvemben (David Lodge: Small World) olvastam, hogy "appearances may be misleading" & ez így van. Ezt üzenném a világnak & majd szeptembertől a Hágai bíróságon, hogy ismerjék már meg egymást az emberek, ne menjenek el egymás mellett, mert kevés annál jobb érzés van, mint amikor "hasonszőrűekkel" találkozunk... Szeretlek benneteket, szeretem ezt a világot, bármilyen is legyen. Éljenek az érdekes emberek! Éljen Amsterdam! És persze pénteken 30Y! :) Puszi!

egy szörnyű nap meglepő pozitívumokkal

Bloo nagyon jól demonstrálja lelkiállapotomat, a mai nap borzasztó volt. Nos, először is pedkomm ZH. Darabos Györgyi, aki egyébként egyike kedvenc tanáraimnak itt az egyetemen, egy idő után bejelentette, hogy na akkor ő most innentől kezdve leül, tehát tőlem kb 70 méterre helyezkedett el. De! 34 kérdés volt 45 percre. Betegek. Na mindegy, remélem sikerül & mehetek vizsgázni. Ja igen, drága Balázs kollega felvette nekem a vizsgáimat, örök hála, mint mindig. Ez már nem először történik, mert ő olyan rendes & aranyos egy emberke. Valamiért mindig segít nekem. :) Na, ez volt a nap egyik pozitívuma. Poóron microteachingeltünk Gábor kollegával, nekem tetszett, Poórnak annyira nem, és igazából nagyon jó kommenteket mondott, csak én ezeket még nem tudhatom, mert nem tanítottam még iskolában. De azért azt elmondtam, hogy én soha életemben nem voltam olyan angolórán, ahol gyümölcssaláta készítése közben Present Continuoust tanítottak volna. Szóval nekem tetszett. Sáláláláááá. Utána tanítottam este 7ig matekot, szegény Dani nagyon szenvedett már a végére, picit túlhajtom a "gyerekeimet", főleg matekból. :) A nap legszebb pillanata volt, hogy felhívott Sziszó drágaság, csak úgy. És tényleg csak úgy. Mostanában ritka az ilyen telefon az életemben. Általában mindig valamilyen barterüzlet miatt hívnak, vagy csak szimplán segítség miatt. Mert én meg mindig segítek. Nem voltam ám mindig ilyen. Régen sokkal gonoszabb voltam. De igazából jobb jószívűnek lenni, csak néha fárasztó. Meg mindig azt hiszem, hogy akarnak tőlem valamit, pedig aztán tulajdonképpen elképzelhető, hogy valaki nem. Hm. Mindenesetre mondtam Sziszónak, hogy ezentúl én is fel fogom hívni csak úgy, mert ez nagyon jól esett. És azt mondta, hogy jön ő is 30Yra pénteken, csak hogy ünnepeljük a szülinapomat, pedig ő nem is ismeri a 30Yt. Sziszó nemcsak érdekes, de iszonyú aranyos lány is. :) Holnap este pedig ETETÉS Katalin & Sziszó kollega rendezésében, úgyhogy szólok is a másik aranyos kolleganőnek, hogy készüljön a holnap estére vadonatúj, beautiful fényképezőgépével, póketetést felvenni. Puszi!

a hét - tanárnyelvi - ballagás

Nagyon-nagyon régen írtam már, ejnye. Ja tényleg, azért, mert depressziós voltam a héten. Szerdán kezdődött, majdnem elaludtam az órákon, semmi különös nem történt, és az engem nagyon zavar ám, mert akkor elkezdek unatkozni, ha pedig unatkozom, akkor még az átlagnál is többet gondolkodom, és akkor mindig jóóóó depressziós leszek. Nos, mi is történt. Hmmm. Szerdán egész nap azt hittem, hogy hétfő van, de végig. Este értem haza szokás szerint, aztán Gáborral megcsináltuk a hétfői előadásunkat, ami holnap & remélem beautiful lesz! Majd mesélek. Aztán Szilvi azt hiszem tanult, én meg filmet néztem, meg TVt. Alap. :) Az elmúlt napokban annyi filmet néztem, hogy hajjajj! Hideg csontok (Fragile), Viasztestek (na az nagyon jó, mindenkinek ajánlom), Charlie és a csokigyár (Johnny Depp miatt, mert közeledik a harmadik rész bemutatója, ugye Dávdikám?). Naszóval tanulni nem sikerült, mint ahogy az lenni szokott, Szilvi picit ki is akadt, láttam, de mindig ez van, amíg nem élnek velem együtt az emberek, addig mindig azt hiszik, hogy én biztos nonstop tanulok, aztán meg azért fuckolnak, hogy akkor meg hogy csinálom. Nemtom. Csütörtökön megnyugodtam, hogy nem leszek kettes az egyik legpitébb tantárgyamból, sőt, lehet, hogy még négyes is lehetek - erős rábeszéléssel. :) Délután 4től 8ig maratoni tanítottam, az elején még majdnem leestem a székről, annyira álmos voltam, de a végére! Ilyenkor mindig megállapítom, hogy mennyire szeretek tanítani. Az felébreszt - mindig. Este Szilvivel úgy döntöttünk, hogy na most már aztán tényleg tanulunk erre a hülye tanárnyelvire. Ebből meg az lett, hogy beszélgettünk. De nagyon jó volt, mert megint kiderült számomra, hogy hiába ismerünk valakit három éve, olyan új dolgokra derülhet fény, hogy az embernek tátva marad a szája. És Sziszó jutott eszembe, aki szerint ez nem is baj, sőt, szerinte nem is szükséges mindent tudnunk egymásról. De még mindig nem tudok egyetérteni ezzel a drága lánnyal, mert én mindig mindent tudni akarok. Na persze, kérdezhetnénk, hogy ki boldogabb, és akkor alap, hogy én vesztek. "Ignorance is bliss." - mondaná Zsófi. Ezt drága pici Szonjámmal is mindig jól kielemezzük, és a végére jól befordulunk. :) Péntek reggel (10kor) azzal a tudattal keltem, hogy a szűrőre egy darab mondatot nem olvastam még el. Nem volt jó. De 3ig még sok idő van, gondoltam. Egyszer sikerült is elolvasni, aztán 3 óra 12kor ránéztem a telefonomra & ráragadt a tekintetem, mert nem hittem el. Aztán volt nagy rohanás, de odaértünk, elültettek előre(alap), megírtam. Nemtom milyen lesz, de azért csúnya lenne, ha abszolút inkompatibilis tanárnak bizonyulnék nyelvileg. Amúgy sem értek ezzel egyet, mert nem hiszem, hogy valaki attól bizonyul jobb vagy kevésbé jó tanárnak, hogy le tud fordítani szótár nélkül 80 oldalt egy szakmai könyvből. Pont ez a baj itt Magyarországon, hogy mindent könyvekből akarunk elsajátítani, lassan már a szexet is, jó példa erre az egyre sokasodó női-férfi magazin. A tanítás, a szex, a boldogság nem tanulható. Vagy bennünk van, vagy nincs. Sokkal, de sokkal több gyakorlat kellene. Mármint most tanításügyileg. Na jó, mindenügyileg. Sok, sok tapasztalat, az a legjobb módszer. Minden téren. Pénteken még virágot rendeltem anyukámnak, aztán rohantam vonatra, ahol minitávra (48 km) fizettem maxiösszeget (375,-). Nekem ez sok. Szegény Orsika áldott, hogy találkoztunk, mert különben nem tudott volna hazamenni Szombathelyre. Arany szívem! Jó embereken bármikor, bárhol, bárhogy szeretek segíteni. Na, szombat. Ballagás. Hmmm. Kiöltözés (én természetesen full feketében, kedvenc, meg szeretek gyászhuszárnak tűnni, hogy megkérdezzék, mit gyászolok és azt mondhassam, hogy a fiatalságom, ja & van még 3 napom addig, hogy megint öregedjek 1 évet, szörnyű), készülődés, sietség, autókázás, Keszthely, nem láttam Balatont, pedig már majd meghalok, csak hogy láthassam egy darabkáját, biztos sírnék, legalább magamban, extra unalmas beszédek, 135ször végighallgatott versek, idézetek, dalok. El is gondolkodtam, én majd milyet csinálok. Közben pedig végig botrányosan viselkedtem, már mindenki igen nagyon rosszalóan nézett, háhá, én ilyenkor már direkt csinálom, annyira szeretem látni a tehetetlen, ideges embereket, akik épp arra gondolnak, hogy te jó ég, milyen neveletlen. Én meg ilyenkor mindig arra gondolok, hogy tanár leszek egy év múlva. :) Nem, nem tudok viselkedni átlagos értelemben. Szerintem én jólnevelt vagyok, de csak az én világomban. Csakazértis. Utána hazamentünk Kláriékhoz, elkezdődött az ivászat-evészet (erről pedig a Taxidermia jut eszembe, azt is nézzétek meg, tanulságos), ami elég jól sikerült, többen kidőltek, meg volt visítás rendesen. Én jókat beszélgettem, azt mondták ismét, hogy legyek tanár az előadóképességeim miatt. Jó volt. Barnabásról (a ballagó, holnap érettségiző) kiderült, hogy 150 kiló felemelése számára semmiség, durva. Aranyos srác. Meg szép is. Oda & vissza lesznek érte a csajok. :) Este anyukámmal filmet néztünk, végig próbálta minden egyes szereplőnél bebizonyítani nekem, hogy őt majd a lift fejezi le, mert ő ezt már látta. Mondanom sem kell, hogy a lift senkit sem ölt meg. :) Imádom anyukámat. Meg is köszöntöttük ma reggel, aztán képzeljétek, kaptam szülinapi ajándékot, már így előre, hát most jól meg is lepődtem, pedig én olyat nem szoktam, megyek VEZETNI!!!!!!! Úgyhogy most keresgélek is autóvezetést tanító cégeket, hogy aztán majd mindenki jól féljen 2 hónap múlva! Háhá! :) Holnap iszonyúan gondolok Gergőre & Barnabásra, akik olyat tesznek, amire én már nem lennék hajlandó: érettségiznek! Hajrá! Pussz!

majális - Szilvi - kínlódás

Voltunk majálison az állatkertnél a drága lökött bandával. Újdonság volt Zacky, viszont igen pozitív. Máskor is! :) Sziszó hazatért Rómából, szép barnán, zaklattuk, hogy meséljen élményeket, ő meg minket, hogy meséljünk AKÓról. Katalin persze nem hagyta ki Sugarloafos & Ádámos történéseinket, jót visítottunk ismét. Katalin elhatározta, hogy nem iszik, bírta is este 7ig. :) Egész délelőtt takarítottam, hogy beautiful legyen a lakás, mikor Szilvi beköltözik. A majális úgy kezdődött, hogy kb 1,5 órán keresztül gyalogoltunk, többször azt hittem, meghalok, de nem. Ültünk, beszélgettünk, iszogattunk, szerelmi bánatokat elemezgettünk, játékkatonákkal és 6 éves kisfiúkkal játszottunk, aztán fáztunk, ezért úgy döntött a kis csapat, hogy elmászunk Gesztibe. Sziszó vezetett minket sosem látott tájakon, mókás volt. Gesztiben Katalin & Zacky kollega elhatározták, hogy na most már aztán isznak, sikerült is nekik. Sziszóval zenéket cserélgettünk kékfog technikával, miközben Bálint bensőséges beszélgetést folytatott Ágival. Közben hívott Szilvi, hogy mikor megyek haza, mert ő már be is rendezkedett. Picit meg is ijedtem, hogy nehogy már mindig ez legyen. Á, link vagyok. Ilyenkor mindig rájövök. De aztán később kiderült, hogy jobb is volt így, mert szegény drága Szilvikém nagyon kivolt, hogy szét kellett költözniük szeretett barátjával a körülmények miatt. Hm. Körülmények. Erről is sok szó esett tegnap. Zacky is ettől szenved most. Arany szívem. Majd kigyógyul. Legalábbis remélem, mert nagy kár lenne érte. Ő is szép. És még bika is. Beautiful. :) Aztán mi Sziszókával hazaindultunk, közben természetesen folyamatosan osztottuk az észt, mint mindig. Sziszó nagyon érdekes lány. Vagy ezt mondtam már? Na, de akkor is az. Jönnek etetésre a héten Katalinnal egyetemben. Jó lesz. Szilvi iszonyatosan kreatív. Ezt eddig is tudtam, de arra hazajönni, hogy tele van gyönyörű hűtőmágnesekkel a lakás & százszor otthonosabb, mint eddig volt, szívet gyönyörködtető... Örülök, hogy itt van. Ma már reklamált is egyszer, hogy nehogy mindig netezzek majd & őt meg elhanyagoljam. Vettem ma beautiful fekete (milyenmás) fülhallgatót laptopkámhoz, hogy ne zavarjam Szilvit érdekes zenéimmel & filmjeimmel. :) Már ilyenem is van. A kínlódás pedig a suli miatt van. Kezdek megőrülni a sok teendő miatt. Egy raklap ZH, beadandó, előadás, áááááá. Jó, tudom, hogy mindenkinek, de az ember alapvetően egy önző dög, aki csak magára gondol, még akkor is, ha épp önzetlent játszik. Sőt, ma Wirth Ernő kijelentette, hogy "azért vegyék azt tudomásul, hogy az ember nem monogám lény". Ennyi. És az a baj, hogy én kezdek egyetérteni vele e kérdésben. Viszont a szexfüggőségről szóló videó megint nem volt túl érdekes, mert egy idióta pasiról szólt, sírt meg minden, azt hittem hányok. Béna. Tipikus. Férfi. De Ernő azért megint nyomatékosan megkérdezte tőlem óra végén, hogy jövő órán megyek-e, mert akkor egy nő szexfüggő osztja majd. Remélem is. Az biztos érdekesebb lesz. Petinek névnapja volt, kapott tőlünk Smile feliratú Milkát, nagyon örült neki. Megmutattam a csoportnak a kedvenc Clockwork Orange Traileremet, ami fent balra, nagy kedvenceim közt egyébként megtekinthető, és nekik is tetszett. Juppíí. Most Doctor Houset nézünk, aztán brutálisan tanulni fogunk. Eldöntöttem. Pussz! Ennyi.