farvel nyár!
Veronikára ismét rátört az agonizálhatnék. Persze komolyan nem fogok belelendülni, mert túl sok dolgom van még ehhez is. Vagyis volt, mert ma sikerült nagyon sok mindent elintéznem. Reggel elköltöztem Akaliból, most kezdett el fájni a szívem jelzem. Jellemző, hogy mivel túl sokszor költöztem már, akkor & ott nem fogom fel, hogy ide már nem jövök vissza. Ja igen & mindezt fél óra alatt. Alap. Éjjel búcsúbulim volt, majd legközelebb megmutatom mit kaptam, visítani fog mindenki, aki ismer. :) Meg egyszer elolvastam még éjjel 2ig az eüs könyvet, gondoltam a tételeket majd ma elolvasom, úgyis annyi időm lesz. Szóval bejöttünk Veszprémbe anyuékkal. Először megváltam szerelmemtől, Roseától. Az egyetlen dolog, ami vigasztal, hogy remélem jó helye lesz, vigyáznak majd rá. Drága pici Rosim! Aztán mentünk OTPbe, újabb nagyon érdekes dologra derült fény. Magyarországi számláról egy holland számlára történő utalás 1-3 hét. Mókás. Picit tátva maradt a szám. Az én világomban ez nem így van. Meg szerettem volna, ha legalább ez simán megy, úgyis eddig úgy néz ki, a kutya nem megy el a kulcsomért pénteken & akkor nem lesz hol aludnom & tök egyedül leszek egy vadidegen országban. Remélem nem. Ezt próbálom intézni egyébként folyamatosan. De Sjors nem válaszol. Szerintem nyaral. Nos. Azért elutaltuk a pénzt, úgyhogy elvileg már ki van fizetve az én kis "lakosztályom". Aztán másztunk szerződést kötni az egyetemre. Réka aranyos volt, most először, úgy köszönt el, hogy: "Akkor viszlát jövőre!". Érdekes volt. Egyébként szerintem kifejezetten aranyos tud lenni. Meg szép is igazából. Biztos csak sok a dolga. Szóval már ez is megvan. Drága Zsuzsit megkértem, hogy majd a sulilátogatásimat vigye be nekik & ennyi. Éppenhogycsak odaértem vezetni, vezettem 2 órát. Holnap kimegyünk Felsőörsre. Már jó lesz, mert már halálra unom Veszprémet. Semmi értelme már egyébként a vezetésnek. Mert sose attól függ, hogy az ember alapjában véve hogy vezet. Mindig az adott szituációktól, melyek általában nem tőlünk függnek. Kiugrik eléd egy kis puhatestű (gyalogos), keresztbe áll előtted egy autó vagy éppen 100zal előz egy tündérmercis téged, szembe meg jönnek, és még neked kell lelassítanod. Meg számtalan ilyen dolog. A vezetés tényleg nem rólad szól. Hanem a vezetésben és közlekedésben résztvevőkről. Hogy Fuck You! Vezetés után egyből mentem eü vizsgára. Előtte gondoltam beugrok valami kajáért, úgyse ettem még semmit ma, azt megeszegetem, utána meg nekiállok elolvasni az addig még sosem látott tételeket, merthogy mindenki felkésztett, hogy jelentkezési sorrendben szólítják az embereket, tehát én így az 51. lettem volna. Beértem pont 1re. Elkezdem inni kis jegeskávémat, mikor egyszercsak azt hallom, hogy "Városi Veronika". Mondom mi van?! Először azt hittem, hogy biztos csak leellenőrzik az adataimat, de nem. Vizsgáztam. Mókás volt, segítettem a srácnak, aki engem "kezelt", meg ilyenek. Ez a vizsga tényleg egy vicc. Szóval sikerült ám. Utána hazajöttem Noszlopra anyuékhoz, azóta is itt vagyok. Holnap megyek vezetni, utána pedig Oszihoz remélem. Lehet, hogy megyünk kézimeccsre. Hát nem beautiful? De. Már csak 2 nap gyerekek. Szó szerint sír a szívem. Meg fáj is. Oszi egyébként lenn volt nálam a hétvégén Akaliban. És! Én, Városi Veronika ebédet főztem neki! És finom lett! És még sose csináltam Carbonara Spagettit vagy mit. :) Veronika örült. Most is örül, csak így most már tényleg egyre nehezebb. Minél több időt töltesz el valakivel, akit szeretsz, annál jobban érzed utána a hiányát. És hihetetlennek tűnik, hogy eddig milyen jól elvoltál nélküle. És megijedsz, hogy most is el kéne lenned nélküle. Aztán attól is megijedsz, hogy megijedsz. Te pedig semmitől sem félsz. Sose féltél, nem is fogsz. A végkonklúzió pedig úgyis az, amit Veronika próbál megérteni, csak nehezen megy: "Az érzelmeket és a szerelmet ne akard már megtervezni!". Veronika igyekszik. És harcol. Önmagával. És a biztonság kedvéért azért megpróbál felkészülni, hogy 2 nap múlva a szíve majd megint sérül. Csak most másként. Ez a sérülés az, ami kitépi őt Veronika világából. Onnan, ahol egyedül jó, tervek hevernek mindenfelé, persze csakis szimmetrikusan, és minden, de minden irányítható. Kezdek egyre kíváncsibb lenni ez életemre. Egyre kíváncsibb...
Veronikára ismét rátört az agonizálhatnék. Persze komolyan nem fogok belelendülni, mert túl sok dolgom van még ehhez is. Vagyis volt, mert ma sikerült nagyon sok mindent elintéznem. Reggel elköltöztem Akaliból, most kezdett el fájni a szívem jelzem. Jellemző, hogy mivel túl sokszor költöztem már, akkor & ott nem fogom fel, hogy ide már nem jövök vissza. Ja igen & mindezt fél óra alatt. Alap. Éjjel búcsúbulim volt, majd legközelebb megmutatom mit kaptam, visítani fog mindenki, aki ismer. :) Meg egyszer elolvastam még éjjel 2ig az eüs könyvet, gondoltam a tételeket majd ma elolvasom, úgyis annyi időm lesz. Szóval bejöttünk Veszprémbe anyuékkal. Először megváltam szerelmemtől, Roseától. Az egyetlen dolog, ami vigasztal, hogy remélem jó helye lesz, vigyáznak majd rá. Drága pici Rosim! Aztán mentünk OTPbe, újabb nagyon érdekes dologra derült fény. Magyarországi számláról egy holland számlára történő utalás 1-3 hét. Mókás. Picit tátva maradt a szám. Az én világomban ez nem így van. Meg szerettem volna, ha legalább ez simán megy, úgyis eddig úgy néz ki, a kutya nem megy el a kulcsomért pénteken & akkor nem lesz hol aludnom & tök egyedül leszek egy vadidegen országban. Remélem nem. Ezt próbálom intézni egyébként folyamatosan. De Sjors nem válaszol. Szerintem nyaral. Nos. Azért elutaltuk a pénzt, úgyhogy elvileg már ki van fizetve az én kis "lakosztályom". Aztán másztunk szerződést kötni az egyetemre. Réka aranyos volt, most először, úgy köszönt el, hogy: "Akkor viszlát jövőre!". Érdekes volt. Egyébként szerintem kifejezetten aranyos tud lenni. Meg szép is igazából. Biztos csak sok a dolga. Szóval már ez is megvan. Drága Zsuzsit megkértem, hogy majd a sulilátogatásimat vigye be nekik & ennyi. Éppenhogycsak odaértem vezetni, vezettem 2 órát. Holnap kimegyünk Felsőörsre. Már jó lesz, mert már halálra unom Veszprémet. Semmi értelme már egyébként a vezetésnek. Mert sose attól függ, hogy az ember alapjában véve hogy vezet. Mindig az adott szituációktól, melyek általában nem tőlünk függnek. Kiugrik eléd egy kis puhatestű (gyalogos), keresztbe áll előtted egy autó vagy éppen 100zal előz egy tündérmercis téged, szembe meg jönnek, és még neked kell lelassítanod. Meg számtalan ilyen dolog. A vezetés tényleg nem rólad szól. Hanem a vezetésben és közlekedésben résztvevőkről. Hogy Fuck You! Vezetés után egyből mentem eü vizsgára. Előtte gondoltam beugrok valami kajáért, úgyse ettem még semmit ma, azt megeszegetem, utána meg nekiállok elolvasni az addig még sosem látott tételeket, merthogy mindenki felkésztett, hogy jelentkezési sorrendben szólítják az embereket, tehát én így az 51. lettem volna. Beértem pont 1re. Elkezdem inni kis jegeskávémat, mikor egyszercsak azt hallom, hogy "Városi Veronika". Mondom mi van?! Először azt hittem, hogy biztos csak leellenőrzik az adataimat, de nem. Vizsgáztam. Mókás volt, segítettem a srácnak, aki engem "kezelt", meg ilyenek. Ez a vizsga tényleg egy vicc. Szóval sikerült ám. Utána hazajöttem Noszlopra anyuékhoz, azóta is itt vagyok. Holnap megyek vezetni, utána pedig Oszihoz remélem. Lehet, hogy megyünk kézimeccsre. Hát nem beautiful? De. Már csak 2 nap gyerekek. Szó szerint sír a szívem. Meg fáj is. Oszi egyébként lenn volt nálam a hétvégén Akaliban. És! Én, Városi Veronika ebédet főztem neki! És finom lett! És még sose csináltam Carbonara Spagettit vagy mit. :) Veronika örült. Most is örül, csak így most már tényleg egyre nehezebb. Minél több időt töltesz el valakivel, akit szeretsz, annál jobban érzed utána a hiányát. És hihetetlennek tűnik, hogy eddig milyen jól elvoltál nélküle. És megijedsz, hogy most is el kéne lenned nélküle. Aztán attól is megijedsz, hogy megijedsz. Te pedig semmitől sem félsz. Sose féltél, nem is fogsz. A végkonklúzió pedig úgyis az, amit Veronika próbál megérteni, csak nehezen megy: "Az érzelmeket és a szerelmet ne akard már megtervezni!". Veronika igyekszik. És harcol. Önmagával. És a biztonság kedvéért azért megpróbál felkészülni, hogy 2 nap múlva a szíve majd megint sérül. Csak most másként. Ez a sérülés az, ami kitépi őt Veronika világából. Onnan, ahol egyedül jó, tervek hevernek mindenfelé, persze csakis szimmetrikusan, és minden, de minden irányítható. Kezdek egyre kíváncsibb lenni ez életemre. Egyre kíváncsibb...
No comments:
Post a Comment